T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Balogh Anna: Az anyatej „lelki méz"?... Csecsemőgondozás a régi falusi életben – összehasonlító gondolatok pszichológusszemmel

A havadi asszonyok így beszélnek a szoptatás előnyeiről: „Még ha meghűl is az a gyerek, a csicsmelegtől egykettőre helyrejön." „Könnyű nevelés... hát ha éccaka is felébredt az a gyerek, sírt, megszoptattam, aludt tovább". A maiak „nem ragadnak úgy" a szoptatáshoz - mondják. „Csodálkozom nagyon, hogy máma nincs tejük az anyáknak." „Mi a nyavalyáért nem szoptassák? Azt mondják, nem lesz csinos a melly. Ezek a mostani bárcások találták ki."

25 Tényleg, miért „nem szoptassák"? Miért „nincs máma tejük az anyáknak"? Hiszen az ember mint biológiai lény - főemlős. Megmásíthatatlan biológiai ténynek tűnik, hogy az újszülött, a csecsemő anyatejen nevelkedjék. Ez a „természet rendje". A civilizált emberiség azonban sosem élt teljesen a „természet rendje" szerint. Mégis, évezredeken át az egyes kultúrák találtak valamilyen egyensúlyt a „természetes" és „nem-természetes" között. Ez a kényes egyensúly most fölborulni látszik. „Ökológiai válságban" élünk. E válság egy elemének tekinthető az a jelenség is, hogy szerte a világon egyre több csecsemőt táplálnak mesterségesen. Ázsiában, Afrikában (még?) szoptatnak az asszonyok. Nyugat-Európában, Észak-Amerikában sok anya nem akarja szoptatni a gyermekét. Nálunk, Magyarországon pedig arról panaszkodnak a nők, hogy „nem tudnak" szoptatni, „nincs tejük". Vajon miért? Orvosok egybehangzó véleménye szerint a primer, biológiai tejhiány nagyon ritka, legföljebb a nők négy-öt százalékát érintheti.

26 Rendkívüli módon megváltozott azonban az újszülöttet és a szülőanyát körülvevő társadalmi környezet és szokásrendszer. A gyerekek kórházban születnek, s életük első napjait többnyire anyjuktól elszakítva élik át. Hazaérkezve a fiatal anyák általában igyekeznek babájukat szakszerűen ápolni, gondozni. Milyen tanácsokat kaptak ehhez az elmúlt évtizedekben, s kapnak még ma is sokszor? Tallózva az ismeretterjesztő irodalomban, érdekes kép bontakozik ki előttünk: a szerzők többsége a szülés után legkoráb25 Nagy Olga, 1982. 26 Molnár Miklós, 1980. 177