T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Nagy Olga: A család szerepe a személyiség kialakulásában
hogy a csecsemőnek nemcsak biológiai és egészségügyi szükségletei vannak, hanem olyan - rációval szinte nehezen megmagyarázható - fiziológiai (érzelmi?, ösztönös?) igényei is, melyek az anya állandó jelenlétében, testi érintésében, szoros közelségében fejeződnek ki, s mely a személyiség alakulását meghatározza. Bagdy Emőke Családi szocializáció és személyiségzavarok című kötetében 5 összesíti és rendszerezi azokat az alapismereteket, amelyeket a személyiségpszichológia bocsát rendelkezésünkre. Eszerint az anya és a csecsemő szoros kapcsolata, különösen az első három hétben - mely időszakot „szenzitív periódusnak" nevez - döntő fontosságú az anya és a csecsemő szempontjából egyaránt. Ezt a feltevést erősítik azok a kísérletek is, amelyek az anyaállattól elvett fiókák fejlődését kíséretek. Kiderült, hogy a „műanya" által felnevelt anyaállatok elveszítették azt a természetes anyai ösztönüket, melyet az Úristen beléoltott az egész élővilágba, s mely anya és utód kapcsolatát éppen melegségében, szenzitív mivoltában határozta meg. Még egy érv: kísérletek bizonyították be azt is, hogy olyan anya, aki csecsemő korában meg volt fosztva az anya-csecsemő kapcsolat eme szenzitív voltától, később sem volt képes igazi anya-csecsemő kapcsolatot létesíteni. De mi jellemzi ezt a „duál-unios", vagy anya és csecsemő szenzitív kapcsolatát? Magam több vizsgálatot végeztem ezen a téren. Havadon, ahol majdnem tíz évet töltöttem több munkatárssal együtt egy falumonográfia elkészítésére, több vallomást is feljegyezhettem az idősebb nemzedéktől, akiknek külön kialakult „gyakorlatuk", sőt „elméletük" volt azzal kapcsolatosan, hogy a gyermeket nyugodt, kiegyensúlyozott, szelíd és meleg érzelmi körben kell felnevelni. Elmondták például, hogy szemben a mai fiatal anyákkal, akik már kezdik elveszíteni ezt az ösztönösséget, az idősek nem „hagyták sírni" a gyermeket, mert ha sokat sír - mondták -, „frászt kap". Ez modernre fordítva azt jelenti: neurotikus lesz. Éppen ezért a csecsemő megnyugtatásának 5 Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Bp. 1977. 162
