T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Deáky Zita: A születés és a kisgyermekgondozás a XVIII-XIX. századi egészségügyi forrásokban

Dr. Adler Ignác, Csongrád megye főorvosa 1853 decemberében kelt jelentésében is hiányolta a képzett bábák jelenlétét a megyében, továbbá megjegyezte, hogy ,,...a szegényebb sorsú szülészkedők befogadására és ellátására intézetünk vagy kórházunk e megyében nem léteznek; egyedül Szegeden, hol a városi kórházban e részbeni Szűkölködők befogadtattnak és egyszersmind ápoltatnak is. "

2 Szintén az intézmény hiányát említette Kecskemét főorvosa 1854-ben, és ezzel összefüggésben a megesett lányok helyzetére is kitért. Erre azért is fontos figyelnünk, mert a XIX. század közepétől világossá vált, hogy a megesett lányok gyermekei nagyobb számban haltak meg születésük első évében, leggyakrabban születésük első három hónapjáig, mint a családban világrajött újszülöttek: ,,A viselősökről - fájdalom, nem lévén a megyében ez ideig nyilvános kórház, kevéssé vagyon gondoskodva, és a megesett személyek kenteiének ösmeröseiknél menhelyt keresni,... " Dr. Korda Endre azért emelte ki ezt a problémát évi rendes főorvosi jelentésében, mert megértette, hogy ,,...legalább a 9/10 része a megesett személyeknek a szolgai osztályhoz tartozik... ", így segítségre sem a családtól, sem a munkát adóktól nem számíthattak.

3 A főorvosi jelentések között gyakran találhatunk igen érdekes, a szűk szakmai kötelezettségen túli leírásokat, elemzéseket is. A Veszprém megyei főorvos, dr. Cseresznyés Sándor ilyen irányú tevékenysége ismert a kutatók előtt, ezért kortársának és Pápán dolgozó kollegájának, Hoffelder Józsefnek az 1848. évi orvosi jelentésére hívom föl a figyelmet. A Pápai és a Devecseri járás népességének egészségügyi viszonyait elemezve, kitért a többnemzetiségű és vallású lakosság életmódjára, mentalitására, mint az eltérő egészségi állapot egyik lehetséges magyarázatára: ,,A Magyarok a leg jobb földnek birtokában lévén kissé munkásak, de setét s rósz házakban laknak, 1 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) H 14 Közig. oszt. 1848. 10. kf. 74. 2 MOL Abszl. Lt. 1854. D 122 IV/A kf. 95. 3 MOL Abszl. Lt. 1854. D 122 IV/A kf. 94. 141