T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

P. Szojka Emese: A gyermek mint a néprajzi kiállítás témája

A katolikus magyar népcsoport vitrinje a következő is, ahol a köznapi paraszti élet egy jellemző tevékenységének, az aratás munkájának hangulatát érzékeltetjük egy aratópár alakjával bölcsőben fekvő gyermekükkel (3. kép). Miután e falvak lakossága a múlt század elejétől kezdődően a túlnépesedés gondjával küzdött, és életterük szűkülésével - a községek mezőgazdaságilag hasznosítható földjei egyre kevésbé tudták a külterjes termelési mód szintjén a lakosságot eltartani -, az elszegényedés folyamata megindult. Ebből a helyzetből az egyik kiút a mezőgazdasági idénymunka vállalása, a summásság volt. Nemcsak a környező, jobb módú községek - Gara, Katymár, Bácsalmás és a Tolna megyei Sárköz - tehetős gazdaságaiba jártak aratni, hanem távolabbra, a szlavóniai uradalmakba és Bácska délebbi vidékeire Szabadkára, Újvidékre is.

18 A kiállítási jelenet csak gondolattársítása a summástevékenységnek, ténylegesen nem azt ábrázolja, hiszen az idénymunkások többnyire még házasulatlan nők és férfiak voltak, vagy fiatal házasok. Ha már gyerek is született, a nő rendszerint otthon maradt. Némi időcsúsztatás ennél az egységnél is tapasztalható. A mezei bölcső anyaga piros karton, ágyterítő, a század elején volt divatos. A jelenet a századforduló korát idézi, és akkoriban inkább egyszerű, fehér vászonféleség lehetett alkalmas erre a célra. Itt a látványt uraló festetlen vászonneműk egyhangúságának oldására került be mégis ez a típusú színes anyag. A következő egység - ahova gyermekfigurát terveztem -, a sokácokat bemutató vitrin (4. kép). Területünkön jelenleg Hercegszántón élnek sokácok. A múltban a Baja környéki néprajzi csoportok legarchaikusabb rétegét képviselték. Jankó János, a múlt század végén tett kutatóútja során, a bácskai sokácoknak három csoportját különítette el népviseletük formai szempontjai alapján.

19 Az általa északinak nevezett csoport esik Bajához a legközelebb Hercegszántó és az első világháború után Jugoszlá18 P. Szojka Emese i. m. 1990. 8. 19 Jankó János Adatok a Bács-Bodrog megyei sokáczok néprajzához. Ethn. VII. 1896. 34-64.; 132-165. 118