T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

P. Szojka Emese: A gyermek mint a néprajzi kiállítás témája

vod, valamint Hercegszántó sokácoktól elkülönült magyarjai képviselik ezt a néprajzi csoportot. Bemutatásuk egy bátmonostori paszitát vivő asszony alakjával kezdődik. Ezekben a falvakban, a kialakult szokás szerint, a távolabbi rokonok úgynevezett kis paszitát, azaz süteményt és bort vittek a gyermekágyas asszonynak. A keresztkomaasszony tiszte volt a nagy paszita elkészítése, amely kétféle levesből: hús- és becsinált-; mártásból (ez lehetett paradicsom-, fokhagyma-, vöröshagyma-) a levesben fött húshoz; marha- vagy borjúpörköltből; sült és rántott húsból, valamint egy liter borból, egy pint pálinkából és többféleképpen megtöltött rétesekből állt.

16 Egy 1955-ben, Sólymos Ede készítette fényképen a paszitavitel láthatóan egész komoly méreteket öltött, hiszen az ételeket egy nagyméretű ruháskosárban két asszony cipeli.

17 A szokás korábban feltehetően szerényebb keretek között zajlott, kevesebb anyagi ráfordítással. A paszitavitel, vagy a bunyevácoknál babinának nevezett szokás, ma is él. 1990-ben, kisfiam születése után, férjem bunyevác ágból származó nőrokonai különböző ételeket hoztak a gyermek otthoni látogatásának alkalmával. Többféle hús feldolgozatlan állapotban, házilag gyúrt tészták és különböző sütemények, otthon készített édességek szerepeltek az egyéb ajándékok, főként gyermekrahák mellett. További adalékul szolgálhat a hagyományos falusi gyermekélettel kapcsolatos szokásokhoz egyik nagybaracskai gyűjtésem is, mely szerint az 1920-as években még élt a mátkatál küldésének gyakorlata. Ez a keresztkomák gyermekei közötti kölcsönös ajándékozás szokása volt, és az egyik évben történt látogatást a következő évben illett viszonozni. A tíz év körüli gyermekek húsvét vasárnap délutánján kis karkosárban vitték az ajándékot: madár alakú kalácsot babból készült szemekkel, narancsot, írott tojásokat és cukorkát. Hajdók Imre-Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig. Bajai Dolgozatok 2. Baja, 1976. 117-119. 16 Saját gyűjtés. 17 HM Fényképtár F 2811. 116