T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
P. Szojka Emese: A gyermek mint a néprajzi kiállítás témája
Már itt, az első vitrinnél felmerül vagy felvethető a muzeológiai hitelesség kérdése: hol vonhatók meg azok a határok, amelyeken belül szakmailag még elfogadható, érvényes, hitelt érdemlő a bemutatás, s meddig mehet el a rendező a részletek pontos egymásba kapcsolhatóságának feladásával? Ugyanis a női és a férfiviselet a múlt század második felét jelzi, kívánja jellemezni azt az időszakot, amelyben a gyári anyagok már nagyrészt felváltották a házilag előállított viseletelemeket, s csupán az öltözet egy-egy darabja képviseli még az önellátás szintjét, őrizve a szabásvonalak régies rétegét. Itt az öltözeteken belül nem mindig sikerült az egyes elemek teljesen hiteles összeállítása, hiszen a férfiviselet-együttes ingje az 1860-as évekből származik, míg a csizma és a kalap a XX. század elejéről. A gyermek öltözete az 1910-es években készült, s így időben valamivel távolabb esik a két másik figura által bemutatni kívánt kortól. A kényszerű megoldások, az, hogy a részletek időben nem mindig pontosan fedik egymást, a néprajzi gyűjtemény meglévő adottságaiból, a gyűjtések egyenetlenségéből, hiányosságaiból adódtak. A gyermekfigura viszonylag késői öltözettípusával az életszerűség, a teret családként benépesítő hangulat kedvéért került mégis a vitrinbe, hiszen e nélkül a kiállításokban gyakran szereplő tisztaszobák egyike lenne a jelenet csupán. A következő gyermekfigurát bemutató vitrin (2. kép) a Baja környéki népcsoportok közül - a jobb híján katolikus magyarnak nevezett -, az egykori Baracskai Duna-ág mentén elhelyezkedő községeket képviseli. E falvak a török hódoltság után újratelepítéssel népesültek be. Magyar és szlovák jobbágyok jöttek a Felvidékről, 14 további magyar elemek a Dunántúlról, bizonyíthatóan Szecskőről. 15 Bátmonostor, Nagybaracska, Dá13 A kiállítás tárgyaira való hivatkozásnál a részletes adatokat a kiállítási dokumentáció tartalmazza: TIM Adattár 1210-89. 14 Csetri Károly: Bácska lakossága a legrégibb időktől a XIX. század végéig. Budapest, 1936.; Báldy Bellosics Flóra: A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén. A bajai Türr István Múzeum Kiadványai 16. Baja, 1968. 6-7. 15 Bellosics Bálint: A Bácska telepítése történetéből. Uránia 1907. 413.; 114