T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Gazda Klára: Néhány gondolat a „Síppal-dobbal" játékgyűjtemény kapcsán

mely utóbbinak az alapja (nála) a szorgalom, okosság, kezdeményező készség. Dani - mint huszárrenden való székely ember - lóháton, a többiek gyalogkatonákként - gyalog jártak.

15 E törekvésében különböző irányokból merített impulzusokát: a falu életéből, a nagymama gazdaságából, az értelmiségi szülők otthonából, („a karosszék a fenti emeleten lévő székeknek a másolata"), továbbá az etnográfus-muzeográfus nagyapa szakmai tevékenységéből,

16 sőt a saját életéből is. A gyermektársadalom mintájára ugyanis a dugóemberek más és más házban laknak, és sokáig nincs feleségük. Az utánzás egyszerre irányult a falu életére és a muzeológiai munkára, a történelemmel kapcsolatos ismeretekre; s mindez a gyermekkorra jellemző archaizálási-egyszerüsítési tendencia révén harmonikusan összefonódhatott. A szakirodalomban közhely, hogy a játéktevékenység tulajdonképpen a készségek, képességek kialakításának irányában hat. Ez minden bizonnyal igaz, példa rá a sokat emlegetett Haáz Sanyika esete,

17 bár itt felmerül a tyúk-tojás elsőségének 15 Lásd az 5. jegyzetet. „Daninak volt egy ötlete, azt megcsinálta, meggazdagodott", és ez volt a játék, hogy végeredményben meggazdagodott ez az ember, és a falunak a vezetője lett; a legokosabb ember volt, és ő volt a bíró, ő osztotta ki a parancsokat, gyűléseket tartott: máma meszelünk, máma temetünk, máma öröm van, máma táncolunk, akkor magnóval valami zenét rakott, akkor táncoltak, s erre mind összejött az egész falu. S akkor hazamentek, me' fejni kell, s akkor a fejés ment. Szénát csináltak. Hát ilyen kicsi kasza van, villa van, mentek kaszálni, s akkor sitty, sitty, kaszáltak. S akkor szénát csináltak, buglyát, akkor patak volt ott, mentek a patakra halászni, mentek kirándulni. Megtámadták a törökök őket, aztán nagy izgalmak voltak, meséltek egymásnak, s akkor jöttek a segítségek. A nők, azok otthon voltak, főztek." 16 A Székely udvarhelyi Múzeum akkortájt szintén miniatűr tárgyak segítségével mutatta be a gazdaság építményeit. Ez idő tájt Udvarhelyszéken már nem jártak népviseletben, de Haáz F. Rezső, a nagyapa, rajztanárként is, kutatóként is, muzeológusként is sokat foglalkozott a népi öltözet kérdésével. 17 Dugófalvát 3. osztályos korától kezdte építeni. 6. osztályos korában rajzfilmet készített, országos első díjat nyert. A főiskola, majd a konzervatórium elvégzése után, tanárként Szentegyházasfalván általános 105