Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Bagi Gábor: Adalékok a karcagi határ településeinek és birtokosainak történetéhez a tatárjárástól a török hódítás koráig

miklóst és Telke pusztát Hevesben Pásztói Ferencnek és Pilyai Bálintnak adományozza.

11 1560. május 15-én Bécsben Ferdinánd Kápolnás falut (alighanem Kápolnás puszta Kunmadaras határában) Karcag Benedek és Simái (vagy Sitnai) Péter magvaszakadtával Castellánffy Kristófnak és Magyar (vagy Mezei) Pálnak adományozta, de a beiktatásnak ellentmondtak.

12 Az 157l-es és az 1591/1592-es török defterek, illetve a magyar adóösszeírások a Nagykunságban még több Karcagot felsoroltak. így 1571-ben Orgondaszentmiklóson Karcag Balázst és Andrást említik, 1577/1579-ben Csorbán (ma Kuncsorban, Mohács előtt talán Csorbajánosszállás) Karcag Ferencet, Orgondaszentmiklóson Karcag Andrást, 1591/1592-ben pedig Orgondaszentmiklóson Karcag Jánost és fiát Andrást, Karcag Pétert és testvérét Benedeket, valamint egy másik Karcag Jánost, Csorbán Karcag Ferencet és fiát, Kisújszálláson pedig Karcag (Karszak) Jánost, a testvérét Mártont és a fiát Benedeket.

13 A település első említése 1506-ból való. Ez év július 10-én II. Ulászló Budán határjárást rendelt el a karcagi és asszonyszállási kunok panaszára, mely szerint Zsigmond váradi püspök püspökladányi jobbágyai szentágotai földeket foglaltak el. A július 25-én tartott vizsgálaton azt vallották a kihallgatottak, hogy Szentágotának egyik fél sem volt egészen a birtokában. Ezért Szentágotát megfelezték, s a Hortobágy halászatát felül az egyik, alól a másik fél gyakorolhatta.

14 (1563. december 7-én Bécsben I. Ferdinánd az asszonyszállási és karcagújszállási kunok kérésére megerősítette II. Ulászló eme 1506. november 14-én véglegesített oklevelét.

15

) 1513. május 25-én II. Ulászló király Pösthényi Gergely, a váradi püspökség tiszttartója kérésére a karcagújszállási kunokat Hegyesbor, Bolcsatelek faluk, Magyartelek, Theretbor, Újtelek, Theretnest, Hatház, Boregyház, Tatártelek, Kápolnatelek és Péntektelek Szolnok megyei puszták elfoglalásától eltiltotta. Minthogy az említett falvak és puszták mind a mai karcagi határban fekszenek, ezek ősi kun szállásterületnek számítottak. Feltehetően ez játszott meghatározó szerepet abban, hogy a királyi parancsot utóbb mégsem hajtották végre.

16 E Mohács előtt oly általános hatalmaskodási ügy, mely mögött egy egyházi méltóság vagyonszerzési és egyházgyarapítási törekvése állt, ugyanakkor véleményünk szerint rávilágít a karcagi határ kialakulásának egy fontos mozzanatára. Elgondolkodtató ugyanis, hogy — noha a két falu még a későbbiekben is jelentős népességű helyként fordul elő — a felsorolt kilenc pusztát (illetve tizedikként a már említett, s 78