Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Selmeczi László: Újabb szempont I. Lajos 1349. november 5-én Gyulafehérváron kelt oklevele értelmezéséhez

tartózkodási helyek, szállások, amelyek kialakulása a XTV. század harmincas éveitől követhető az okleveles anyagban.

8 Ezen az összesen két oklevélre alapozott circa, illetve in circuitu kifejezés 1932 óta abszolút bizonyítékká vált jeles történészek, etnográfusok és régészek számára a kun települések kialakulásának folyamatára vonatkozólag. Pl. Györffy György: A kunok feudalizálódása című, mindmáig alapvető tanulmányában Kringgel azonos eredményre jutott, s az ő két adatát még egy harmadikkal is megtoldotta: "...a 14. század közepén a kunok zöme még nem települt meg állandóan. Mikor a szállásaikat említik, úgy beszélnek róluk, mint akik bizonyos hely környékén tartózkodnak. 1341-ben pl. Bácsborsod környékén, 1349-ben Abád és Tomajmonostora környékén lakó kunokról olvashatunk".

9 Szabadf

alvi József: Nomád típusú teleltetési rendszer az Alföldön című tanulmányában szintén abból indul ki, hogy a "betelepített kunok még teljes nomádok voltak, állataikkal a téli és nyári szállás között vándoroltak, ... lakhelyüket okleveleink még a XIV. század közepén sem tudták pontosan megjelölni, csak így; "circa", "in circuitu", ... 1349-ben Lajos király meghagyja "Comanis in circuitu villarum Abad et Thomajmunustura vocatarum residentibus", hogy István szörényi bán halastavaiban ne halásszanak."^ PálócziHorváth András: Besenyők, kunok, jászok című müvében a következőket hangsúlyozza: "A XIV. század közepén tűnnek fel az oklevelekben а кип szállások, először név nélkül, mint valamely magyar helység környékén található települések. így hallunk például 1341ben a Borsód falu és pusztái környékén megszálló vagy 1349-ben Abád és Tomajmonostor falu környékén lakó kunokról."

11 Pálóczi egy korábbi tanulmányában a circa ill. az in circuitu kifejezésekkel meghatározott településekre vonatkozó oklevelek számát négyre szaporította. Közéjük sorolía ugyanis azt az 1389-ben kelt adatot, amelyben in descensu Comanorum circa ecclesiam beatorum Fabiani et Sebastiani martyrum, azaz boldog Fábián és Sebestyén mártírok egyháza körül található szálláson élő kunokról esik szó.

12 Úgy véljük, ez a néhány példa is elégséges annak illusztrálására, hogy Kring megállapítása szinte cáfolhatatlan tényként került be tudományos irodalmunkba. Azonban azt is tényként kell megállapítanunk, hogy az oklevél egyéb részeire, azoknak egymással való összefüggéseire, a kutatás nem fordított figyelmet. Az elemzésünk tárgyát képező oklevél négy helynevet tartalmaz. Ezek: Kocs, Abád és Tomajmonostora falvak, valamint az Hiev nevű 65