Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Madaras László: Megjegyzések az avar és magyar reflexíj rekonstrukciójának kérdéséhez

budapesti Lónyai úti gimnázium tornatanára készített, illetve rekonst­ruált több magyar reflexíjat, s lőtt is velük. Eredményes munkáját nagyban segítette az, hogy törökországi tanulmányútja során megfi­gyelte az ottani íjasmesterek fogásait, tanulmányozta az. általuk fel­használt anyagokat. Jakus Kálmán az általa alkalmazott "technikai fogásokról", a re­konstrukció folyamatáról az érdeklődő fiataloknak semmit sem árult el, s mint azt Fábián professzor mondja: "...titkait elvitte a sírba." 20 Jakus Kálmánnal egy időben Fábián Gyula is készített három ref­lexíjat, ám ezek а П. világháborúban elvesztek, megsemmisültek, de nem is voltak igazán működőképesek. Fábián Gyula is Cs. Sebestyén Károly megfigyeléseiből indult ki. Már korán felismerte, hogy egy ol­csó sportíj készítése és a történeti reflexíj rekonstrukciója két egy­mással nem összeköthető kísérletsorozatot igényel. О az 1950-es évek elejétől a régészeti leletekből megismert íj újjáalkotását tűzte ki ku­tatásainak céljául. Módszerére, szemléletmódjára igen jellemző az alábbi gondolatsor: "A kísérletek során magamat és alkalmi munka­társaimat is megfigyeltem. Mire hogyan reagálnak. Ebből az anyagis­meretből kiindulva ösztönösen kidolgoztam a munkafogásokat és csak ezután egyeztettem a reflexíjak készítéséről írt irodalmi adatokkal. Azután újra meg újra javítgattam a módszert, de még így sem való­színű, hogy a régi íjasmesterek minden titkát ki tudtam volna deríteni. Ha azt kérdezzük, végső soron mi is a célja mindennek, azt vála­szolhatjuk, hogy ez a részletekbe menő munka újabb szemszögből ad­hat betekintést annak a kornak szellemi és technikai színvonalába, bi­zonyos történeti eseményeket jobban megvilágít, mint a történeti módszer, és egy embertípust, egy viselkedési és gazdálkodási formát, saját emberi attitűdöt világít meg." 21 Fábián Gyula végül is működőképes avar és magyar íjat is készí­tett, azonban soha nem tett különbséget a régészek által megkülönböz­tetett változatai között. Úgy vélte Cs. Sebestyén Károly nyomán, hogy a "magyarok íja, közeli, rokonságban van a hun és az avar íjakkal, lé­nyegében a keleti típusú összetett íjak nagy családjába tartozott." * Az idézetekből kiderül, hogy ellentétek feszülnek a régészet ered­ményei és a gyakorlati íjrekonstrukciós munkálatok között. Melyek ezek?! 57

Next

/
Thumbnails
Contents