Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Madaras László: Megjegyzések az avar és magyar reflexíj rekonstrukciójának kérdéséhez
budapesti Lónyai úti gimnázium tornatanára készített, illetve rekonstruált több magyar reflexíjat, s lőtt is velük. Eredményes munkáját nagyban segítette az, hogy törökországi tanulmányútja során megfigyelte az ottani íjasmesterek fogásait, tanulmányozta az. általuk felhasznált anyagokat. Jakus Kálmán az általa alkalmazott "technikai fogásokról", a rekonstrukció folyamatáról az érdeklődő fiataloknak semmit sem árult el, s mint azt Fábián professzor mondja: "...titkait elvitte a sírba." 20 Jakus Kálmánnal egy időben Fábián Gyula is készített három reflexíjat, ám ezek а П. világháborúban elvesztek, megsemmisültek, de nem is voltak igazán működőképesek. Fábián Gyula is Cs. Sebestyén Károly megfigyeléseiből indult ki. Már korán felismerte, hogy egy olcsó sportíj készítése és a történeti reflexíj rekonstrukciója két egymással nem összeköthető kísérletsorozatot igényel. О az 1950-es évek elejétől a régészeti leletekből megismert íj újjáalkotását tűzte ki kutatásainak céljául. Módszerére, szemléletmódjára igen jellemző az alábbi gondolatsor: "A kísérletek során magamat és alkalmi munkatársaimat is megfigyeltem. Mire hogyan reagálnak. Ebből az anyagismeretből kiindulva ösztönösen kidolgoztam a munkafogásokat és csak ezután egyeztettem a reflexíjak készítéséről írt irodalmi adatokkal. Azután újra meg újra javítgattam a módszert, de még így sem valószínű, hogy a régi íjasmesterek minden titkát ki tudtam volna deríteni. Ha azt kérdezzük, végső soron mi is a célja mindennek, azt válaszolhatjuk, hogy ez a részletekbe menő munka újabb szemszögből adhat betekintést annak a kornak szellemi és technikai színvonalába, bizonyos történeti eseményeket jobban megvilágít, mint a történeti módszer, és egy embertípust, egy viselkedési és gazdálkodási formát, saját emberi attitűdöt világít meg." 21 Fábián Gyula végül is működőképes avar és magyar íjat is készített, azonban soha nem tett különbséget a régészek által megkülönböztetett változatai között. Úgy vélte Cs. Sebestyén Károly nyomán, hogy a "magyarok íja, közeli, rokonságban van a hun és az avar íjakkal, lényegében a keleti típusú összetett íjak nagy családjába tartozott." * Az idézetekből kiderül, hogy ellentétek feszülnek a régészet eredményei és a gyakorlati íjrekonstrukciós munkálatok között. Melyek ezek?! 57