Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Vadász István: Négy szomszédos város központi funkcióinak, hierarchikus rendjének és vonzásterületének vizsgálata

Karcag a legnépesebb hely (25078 fő), Mezőtúr pedig a harmadik helyet foglalja el a lakosság száma alapján (21666 fő). Figyelemre méltó azonban, hogy Karcag a vizsgált 28 tényezőből 20, Mezőtúr pedig 21 adottsággal rendelkezik. Bizonyos szakboltok megléte (pl. bútoráruház, Ofotért-bolt, Óra-Ékszerbolt) egyértelműen középvárosi szerepkörre utal. Az intézmény-adottságok számbavételekor kitűnt, hogy Kisújszállás kiskereskedelmi szerepköre — különösen Karcag közelségének ismeretében — nem jelentéktelen. Ugyanakkor Túrkeve kiskereskedelmi adottságai semmilyen tekintetben nem érik el a vizsgált 11 városi szerepkör települési átlagát. A kiskereskedelmi funkciócsoportban tehát megállapítható, hogy a nem mindennapi, illetve a még ritkábban jelentkező vásárlási igényeket szolgáló intézményadottságok Karcagon és Mezőtúron kiemelkedőek. Karcag Kisújszállást kisebb, Mezőtúr Túrkevét viszont nagyobb mértékben segítheti a differenciáltabb kiskereskedelmi ellátásban. 2. A sajátos településhálózati adottságok, a közlekedésföldrajzi helyzet és a szakbolthálózat differenciáltsága lehetővé tette az egyes városok kiskereskedelmi vonzásterületének kialakulását is. Ki kell emelnünk Karcag szerepét, hisz a város sokféle szakboltja a településtől távoli, északi, Tisza menti falvak lakosságát is vonzza. Igaz ez a vonzás ebben a térségben szerényebb, mint a környék kiskereskedelmi központjának, Tiszafürednek a szívóhatása (Vadász L, 1984.), de nem jelentéktelen. Kisújszállás kiskereskedelmi vonzása gyengébb, kisebb területre terjed ki. Ez azért is van, mert Kisújszállásnak a kiskereskedelem terén Karcag mellett másik közeli, erős vetélytársa is van: Kunhegyes (Vadász I. 1986.). Mezőtúr kiskereskedelmi szívóhatása jóformán csak a szomszédos Kétpón jelentős, Mesterszállás vagy Mezőhék már a tiszazugi kereskedelmi centrumok (Tiszaföldvár, Kunszentmárton) felé is erőteljesen vonzódik. Túrkeve kiskereskedelmi vonzása viszont a községi kérdőíves felmérések szerint nem mérhető. A négy szomszédos városból kettő (Mezőtúr, Kisújszállás) hagyományos iskolaváros (Bereczky J. 1980.), de Karcag középfokú oktatási intézményei is tekintélyes múlttal rendelkeznek. Túrkeve középfokú oktatási szerepköre viszont eléggé újkeletű. Mezőtúron mezőgazdasági főiskolai kar is működik (350 nappali tagozatos hallgató). A vizsgált városok között Karcag és Mezőtúr oktatási-kulturális-tudományos szerepköre a legfejlettebb (Vadász I. 1988.). Az oktatási funkciócsoport egyik sajátossága, hogy a középfokú 282