Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Szabó Ágnes: Népi társadalom, erkölcs és magatartásformák Fazekas Mihály Ludas Matyijában
A kupecek szinte társadalmon kívüli emberek voltak, s Magyarországon kevés volt köztük a magyar, legtöbbjük rác vagy cigány. 14 Fazekasnál is rácz szerepel. A kupeceknek is volt többnyire megbízójuk, a tőzsér, aki tisztes, megbecsült városi polgárként élt. A kupecekről, s a debreceni zöld vásárról írja Balogh István: "A kupecek, a szenzálok vagy nyerészek itt mustrálgatták, szedték előre megbízóik számára vagy áremelkedésre számítva az igaz és nem igaz úton szerzett jószágot." 15 Matyi nyüván csak annyit láthatott, hogy mindig hatalmas pénzzel járnak, szép ruhájuk van (öltözetükről meg lehetett különböztetni őket, s azt is, hogy ki milyen állattal kereskedik), s nem sokat dolgoznak, gavallérosan fizetik az áldomást, esznek-isznak a lacikonyhán. "E munkaerkölcs nemcsak a szorgalmat írta elő, hanem azt is, hogy az embernek jól kell végeznie a munkáját, és hogy a jó munkától függ az ember előmenetele. Ebben a hitében még az a társadalmi tapasztalat sem tudta megrendíteni, hogy az urak munka nélkül is jobban élnek, a csalók, spekulánsok, ravaszok jobban boldogulnak, mint a becsületes, dolgos ember." 16 A falu rosszallását, és persze, mint a sajátját is, Matyi édesanyja mondja ki: Korhely! léhűtő! majd a vásárra, pokolba! Mit keresel az egész nyáron? jobb hogyha dologhoz Látsz itthon ... Debrecenben a kupecség, a kereskedelem azért persze más megítélés alá esett, hiszen a város ennek köszönhette vagyonát, jólétét, egész létezését, s ez a mű mégiscsak itt íródott. Debrecen nagy virágzó korszaka az ország három részre szakadása után kezdődött, s a XVIII. század első felében indul hanyatlásnak gazdaságüag és szellemileg egyaránt. Mindinkább a mezőgazdaság felé orientálódik, s nem annyira az állat, mint a föld jelenti a biztos tőkét. A tisztességes, sok munkával járó kereskedelem még mindig igen fontos, s a városra továbbra is ez a legjellemzőbb, s még a XIX. század első felében is nagy dinasztiák felemelője. 17 A becsületes kereskedőt Fazekas sem ítéli el, de a kupec, mint ezt korábban láttuk, nem a legtisztább foglalkozású emberek sorába tartozott. Azt pontosan nem tudjuk, mi lett Matyiből, de az is lehet, hogy valóra váltotta terveit, s tényleg kupec lett. Egy tisztességes életet élő parasztembernek azonban a kupecség nem jelentett felemelkedést. Tehát nem mondhatjuk azt, ellentétben Julow Viktorral és Illyés Gyu233