Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó Ágnes: Népi társadalom, erkölcs és magatartásformák Fazekas Mihály Ludas Matyijában

A kupecek szinte társadalmon kívüli emberek voltak, s Magyarorszá­gon kevés volt köztük a magyar, legtöbbjük rác vagy cigány. 14 Fazekasnál is rácz szerepel. A kupeceknek is volt többnyire meg­bízójuk, a tőzsér, aki tisztes, megbecsült városi polgárként élt. A ku­pecekről, s a debreceni zöld vásárról írja Balogh István: "A kupecek, a szenzálok vagy nyerészek itt mustrálgatták, szedték előre megbízóik számára vagy áremelkedésre számítva az igaz és nem igaz úton szer­zett jószágot." 15 Matyi nyüván csak annyit láthatott, hogy mindig hatalmas pénz­zel járnak, szép ruhájuk van (öltözetükről meg lehetett különböztetni őket, s azt is, hogy ki milyen állattal kereskedik), s nem sokat dolgoz­nak, gavallérosan fizetik az áldomást, esznek-isznak a lacikonyhán. "E munkaerkölcs nemcsak a szorgalmat írta elő, hanem azt is, hogy az embernek jól kell végeznie a munkáját, és hogy a jó munkától függ az ember előmenetele. Ebben a hitében még az a társadalmi tapasz­talat sem tudta megrendíteni, hogy az urak munka nélkül is jobban élnek, a csalók, spekulánsok, ravaszok jobban boldogulnak, mint a be­csületes, dolgos ember." 16 A falu rosszallását, és persze, mint a saját­ját is, Matyi édesanyja mondja ki: Korhely! léhűtő! majd a vásárra, pokolba! Mit keresel az egész nyáron? jobb hogyha dologhoz Látsz itthon ... Debrecenben a kupecség, a kereskedelem azért persze más meg­ítélés alá esett, hiszen a város ennek köszönhette vagyonát, jólétét, egész létezését, s ez a mű mégiscsak itt íródott. Debrecen nagy virágzó korszaka az ország három részre szakadása után kezdődött, s a XVIII. század első felében indul hanyatlásnak gazdaságüag és szellemileg egyaránt. Mindinkább a mezőgazdaság felé orientálódik, s nem annyi­ra az állat, mint a föld jelenti a biztos tőkét. A tisztességes, sok mun­kával járó kereskedelem még mindig igen fontos, s a városra továbbra is ez a legjellemzőbb, s még a XIX. század első felében is nagy di­nasztiák felemelője. 17 A becsületes kereskedőt Fazekas sem ítéli el, de a kupec, mint ezt korábban láttuk, nem a legtisztább foglalkozású em­berek sorába tartozott. Azt pontosan nem tudjuk, mi lett Matyiből, de az is lehet, hogy valóra váltotta terveit, s tényleg kupec lett. Egy tisztességes életet élő parasztembernek azonban a kupecség nem jelentett felemelkedést. Te­hát nem mondhatjuk azt, ellentétben Julow Viktorral és Illyés Gyu­233

Next

/
Thumbnails
Contents