Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó Ágnes: Népi társadalom, erkölcs és magatartásformák Fazekas Mihály Ludas Matyijában

Vagy: Rossz gazda, aki a háza körül nem lel dolgot." A társadalom, a kultúra fejlettségének fokát az általa kitermelt erkölcs méri, az, hogy termelt-e ki egyáltalán valamiféle erkölcsöt.

5 Az ember ezeket az erkölcsi normákat a belenevelődéssel sajátította el. A szülők különösebben nem magyarázták gyermekeiknek, hogyan kell viselkedniök, mikor mit kell mondaniok. A gyerekeknek látni, figyelni kellett és utánozni. Játékaikkal is a munkára nevelés volt a cél (pl. kukoricacsutkából készült ökrökkel való játék). A többi erkölcsi normát is a másokkal való érintkezés útján tanulta meg, nem a szülei magyarázataiból vagy az iskolában. Hogy ki milyen korú, azt nem az életkora szabja meg, hanem, hogy ki müyen munkát tud elvégezni, mit lehet már rábízni.

6 Az erkölcsi rend ellenőrzése általában a bíró, a pap és a tanító feladata volt, természetesen maga a faluközösség is őrködött az erkölcsökön. Megverni a gyereket is az előbb említett három személy verhette meg a szülein kívül bizonyos közösségekben, ha valaki más tette, azt az egész falu elítélte. A bíró választott ember volt, általában nagyobb gazda, mivel a föld mennyisége adta meg tekintélyét, ezért mindenki megbízott ítéletében, bár a családi nevelésbe nem szólt bele. "A bíró a község rendjét ellenőrizte", a háborúskodó feleket kibékítette.

7 A tanító valamilyen kívülről jött ember volt, aki korábban nem tartozott a falu közösségéhez, de mégis nagy tekintélye volt, hiszen azon kevés emberek közé tartozott a faluban, aki a hivatalos dolgokat el tudta intézni a városban, tudott írni-olvasni, és olyan dolgokról volt tudomása, amelyről kevés embernek. A szülők gyakran maguk kérték, hogy fenyítse meg a gyereket. A legfontosabb és legbefolyásosabb felügyelője a falu erkölcsének mégis maga a falu közössége volt. Leghatásosabb eszköze pedig a pletyka.

9 Az itt vázlatosan megrajzolt kép kétoldalú. A falu, mint közösség jelenti a parasztság számára a fontosabbik oldalt, a kevésbé intézményesült társadalmat, míg a tisztségviselők, akik kénytelenek a falu normáit is érvényre juttatni, a szélesebb, falun kívüli társadalom képviselői. Az egyes emberek, családok élete ezek ellenőrzése mellett folyt, s betartva a normákat, minden zökkenő nélkül élhette életét bárki. Ez a közeg jelenik meg a Ludas Matyiban is, s ezért nem hiábavaló, hogy a néprajz szempontjait, a társadalomnéprajz eredményeit is bevonjuk a vizsgálatba. A műben ábrázolt falu társadalma két részre oszlik. Az egyik Döbrögi udvara, a másik maga a falu közössége. Döbrögi a faluban él, bár a falu életében közvetlenül nem vesz részt. Kastélya is a falun kí227