Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján
hoz arra, hogy a kígyót elpusztító bot szerencsét hoz gazdájának, el lehet vele űzni a vetésről a verebeket, szerelmi varázslásra is alkalmas. Az aradi babonáskönyv szerint: "A Szent György előtt fogott kígyó bőre igen jó botra húzva. Az ilyen bottal még a vasat is el lehet törni." "A Nagy-Sárrét pásztorai kígyóbőrt húztak a pásztorbotra, úgy szúrták le. A nyáj a legnagyobb zivatarban sem széledt szét." Szalókon, ha Szent Györgykor kibújik a kígyó a bőréből, botra húzzák, hogy szépek legyenek. Ugyanitt azt hiszik, hogy a Szent György előtti kígyótojásból lesz a gyémántkő, illetve kígyókő. A Szent György-nap előtti kígyót gyógyításra is felhasználták. A barkó juhászok szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyó a juh minden betegségére hasznos. Poroszlón a kígyóbőrt a nyakuk köré tekerik hideglelés ellen. Igen gyakran használják lábfájásra. Tiszaszentimrén megszárítva, ecetbe téve lábfájdalmakra jó. Karcagon a Mátyás- és Szent György-nap között fogott kígyót teszik el megszárítva, porrá törve. Az 1709. évi sajóvámosi boszorkányperben a vádlott a köszvényes lábát gyógyította vele: "Szent György napján... (a tanító)... látta a kígyót is, mely egy hársfára volt tekeregve. Megfőzte és a markában fogta mint a csuhát s úgy mosta a testet, s úgy dörgözte a kígyóval, hogy szinte úgy borzolja a csontja a testet..." Luby Margit írja, hogy Szatmárban "minden lábfájásra biztos ír a Szent György-nap előtt talált csúszó, ha azt az ember megszárítja, zsírban kisüti és kenőcsnek használja." A Szent György-nap előtt talált gyíkot torokfájás, torokgyík gyógyítására használták. Jászdózsán mesélték, hogy "Szent György-nap előtt ástunk apámmal, és talált egy kis gyíkot, akkor megfogta, oszt kérdem, hogy mit csinál apám? Megdörgölöm az állam torokgyík ellen fiam!" Doroszlón úgy tartják, hogy hasznos lesz a keze annak, aki megfogja a gyíkot Szent György előtt, vagy hangyabolyban megforgatja a kezét. A Jászságban a hetedik gyermek alakjához kapcsolódik ez a hiedelem. Az Ipoly menti falvakban azt tartják, hogy szép sárga vajat köpül az, aki a Szent György-nap előtt talált gyíkot szétmorzsolja a kezében. Alföld-szerte elterjedt az a hiedelem, hogy aki a Szent Györgynap előtti ürge fejét vagy farkát a pénztárcájába rakta, szerencsés lett. Szeged környékén a Szent György előtt fogott ürge bőréből készült pénzeszacskóból nem fogy ki a pénz. Több helyen, így pl. a Dunántúlon' a kígyófejhez fűződik ez a hit. Azzal a megkötéssel, hogy a kígyó fejét ezüstpénzzel kell lemetszeni. A Szent György-nap előtti béka elsősorban idő- és termésjósló. 190
