Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Novák László: Adatok a Jászkunság XVIII. századi néprajzához

temetkezni. Ne legyen azért szerte széllyel a' sírok, hanem sorba temetkezzenek az emberek, akar gazdagok, akar szegények, a' hol a' sor következik ott ásattassék a' sír számára." A temetési ceremóniát is szabályozták: "Az meg holt Testek 48 óráig el ne temettessenek, hanemha a' beteg Pestises nyavalya által halálozott meg"; "Két napnál tovább pedig temetetlen ne tartassanak, hanem mentül hova tovább koporsóba szegezve be zárattassanak"; "Nem kell az holt testeket a' Templomokba vinni, mint eddig némelly helyeken szokásban volt, hanem egyenesen a' Temető Kertben, és ottan mélyebb sírokba kelletik le tenni"; "Torozások és pompás temetésbeli czeremoniák tellyességgel a' Népnek tilalmaztatik és több költekezések illyenkor meg nem engedtetik, hanem csak a' mellyek a' Papot, Mestert és a' Harangozót illetik. És azért is hogy valakire sokat harangozzanak, a sok költekezés nem szükséges." A felsőbb utasítások nem maradtak hatástalanok. Vonatkozik ez a viselkedés- és szokáskultúra átalakulására (pl. lassan megszűnt a többnapos lakodalmazás), de eredményessége nyomon követhető a gazdálkodásban, a településrendszer vonatkozásában is. A Kamara úgy ítélte meg, hogy a nyomásos határhasználati rendszer korszerű módja a földmüvelésnek. Ennek következményeként a XVIII. század második felében azon helységekben is megkísérelték a bevezetését, ahol kötetlen, mezeikertes-szállásos határhasználat volt érvényben (Cegléd, a Békés megyei nagyhatárú helységek stb.).

15 A Jászkunságban, a redempciót követően mérték ki nyomásokra a helységek határát. A kalkatúrás rendszerrel a föld jobb megmunkálását kívánták elérni. A Kiskun Kerület 1776-ban instrukciókat adott a helyes gazdálkodásra vonatkozóan. Lacháza tanácsa 1776. március 21-én regisztrálta azokat, s adott rá feleletet is: "Ha a' Szántani való föld taraczkos, és igen gyökeres volna, azt jó mellyen kellene szántani, és Vas boronával boronáltatni, szükséges volna tisztítani"; "Leg szükségesebb a' Szántó földek(ne)k a' gyakorta való trágyázás,

16 mert ekképpen felényi földön is, Isten áldása után, több termés lenne, mint másutt két annyi földön a' hol a' földek meszsze voltok miatt nem trágyáztathatnak"; "A felettébb való mély szántás nem tanácsos, mert a' földnek 'Sírja leginkább fellyül vagyon"; "Ősszel leg apróbb borozdára kell szántani, sürübb, és vastagabb termés lesz" — állapították meg. A termés növelését a kalkatúrák számának növelésével is igyekeztek elérni: "Ha a' föld, melly gabona termésre alkalmatos, bővebb volna, azt négy Calcaturában kellene fel osztani, egyik calcaturát min160