Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

H. Bathó Edit: A kasos és kaptáras méhészet a Jászság paraszti gazdálkodásában

rasztgazdaságok nemigen tudtak finanszírozni. l Ehhez járult még az is, hogy a kaptáras tartásnál a méhek kezelése és gondozása jóval több időt igényelt a méhésztől, mint a kasos tartásnál. Ráadásul a méhekkel való teendők a legtöbbször egybeestek a legfontosabb mezőgazdasági munkák végzésének időpontjával. így a gazdák nemigen tudták magukat kivonni a hagyományos paraszti munkák végzése alól. A jászsági méhészek úgy vélekednek, hogy "azé nem vót szakszerű méhészet, mer idő nem vót rá." A gátló tényezők sorában azt is figyelembe kell venni, hogy a méhészet az időjárás-érzékeny foglalkozások közé tartozik.

2 Az időjárás mindig fontos tényezője volt a bőséges méztermelésnek és a jó méhészkedésnek. Egy-egy hosszan tartó, száraz időszak igen keményen sújtotta a legjobb méhgazdaságot is. Ilyen sikertelen esztendőről és annak következményeiről ír a Jász Hírlap 1922. január 29-i száma: "Az öt hónapig tartó nyári szárazság a magyar méhészetet súlyos helyzet elé állította. Nagyon sok méhcsalád elpusztult és több méhészet megszűnt. A méhek teleltetésére való ellátás nagyon rossz, mert méz alig termett. A Pénzügyminisztérium 10 vagon denaturált cukrot bocsátott a méhészek rendelkezésére, azonban eddig csak 5 vagon cukrot osztottak ki, a fennmaradóit cukormennyiséget a tavaszi etetésre osztják szét a méhészek között. A méz ára ma a termelőknél 110—120 K. A piacon 140—150 K. A méhészek most aktiót indítottak, hogy a Pénzügyminisztérium a méhészek adóztatását ejtse el, mert az adóztatás a még megmaradóit méhészetet is teljesen tönkretenne. Sokszor a méz megfelelő áron való értékesítése is komoly problémát jelentett. A Jász Hírlap 1925. október 18-i számában a következőket olvashatjuk az értékesítési gondokról: "Három szerencsétlen mézelő év súlyosan pusztította a hazai méhészetet. Mikor végre egy jó mézelő év jött, a hazai méhészek nem képesek annak hasznát látni, mert a spekuláció által leszorított árak olyan mélyre süllyedtek, hogy príma mézünk olcsóbb a cukornál, holott belső tápértéke annál jóval nagyobb... A Kamara külföldi cégekkel tárgyal, az itthon kótya-vetye árban forgalmazásra kényszerült méznek oly árban értékesítésére, amely a magyar méhészeket joggal megilletné." Hasonló nagy veszélyt jelentettek a méhgazdaságokra a gyakran elhúzódó, különböző méhbetegségek (hasmenés, nyúlós költésrothadás, méhtetű).,

25 amelynek megelőzése, gyógyítása, illetve a fertőzés to131