Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Szabó Lajos: A közös határ használata Kisújszálláson a XVIII. század második felében
tiója volt és egész szolgálatúnak számított, a redemptiója után — ha 3 forintra 1 ölet mértek — 66,66 ölet, egész szolgálatáért 16 ölet véve összesen 82,66 öl kaszálót kapott, azaz mintegy 7,23 kat. holdat. Ami pedig ezután az osztásból megmaradt, a redemptus harmadáért, az irredemptus negyedéért lekaszálhatta. Ha kedvező időjárás volt, mint pl. 1798-ban, több osztásra került sor. Ezekből a többletosztásokból az irredemptusok nem részesültek. 2 Amennyiben igen, hozzátéve, hogy "a gyalog szolgálatra csak azon esetben adatik az irredemptusoknak, ha marhájok van, melyet telelteni kell." A rendelkezésre álló adatokból kiszámítható a kiosztott kaszálórét területe. 1800 júniusában ez 2803,9 kat. hold, 1804 szeptemberében 1250, 1807 júniusában 2000, 1812 júniusában pedig 2250 hold. A részesedés arányaira vonatkozóan szolgáljon kiragadott, ám szemléletes példaként az 1807. június 25-i kaszálóosztás tanácsi végzése, mely szerint a "Karajánostól" kezdve "Egész erejű szekeres szolgálatra 10 öl a 4 lovasokra 8 öl a 3 és két lovasokra 6 öl gyalogokra 4 öl szélességű s 200 öl hosszúságú nyüas, s minden 3 frt redemptióra 1 öl" nagyságú terület illette meg a helység lakosait. Az elöljáróság önző, érdemtelen előnyszerzési törekvése nem egyszer a redemptusok ellenállásába ütközik. 1800. június 2-án pl. éppen a kaszálóosztással kapcsolatban voltak nézeteltérések. Pap István főbíró a tanácsbeliek "nemesebb" szolgálatára hivatkozva kétszer annyi kaszálót szeretne méretni nekik, mint ami földjük után őket megületi. Ez ellen Csukás István kistanácsbeli "hevességgel nyilatkoztatta ki kívánságát", sőt "azt is igazságtalan dolognak tartván, hogy a közönséges itthon való szekerezések alól ki vágynak vétettetve" a tanácsosok. Pólya István "hasonló tűzzel mellette felkelvén, érzelmét oltalmazta, sőt támogatta ..., nagy megvetéssel s kitsufolással azt feleié: könnyebb itt a páltzát lógázni mint 6 lóval szolgálni". A tanács Illéssy János kapitányhoz fordult "ezen illetlen lármának letsendesítésére", hogy az "a könnyen néplázasztásra fakadható fejességet jó előre megzabolázni méltóztattna." Hléssy esküvésükre hivatkozva keményen megfeddte őket és árestomot helyezett kilátásban, ha a tanács ellen foglalnak állást. Csukás, aki "már más alkalmatosságokon is sok jó következésű rendelésnek magát ellene szegte" kitart álláspontja mellett, sőt lemond kistanácsbeli tagságáról is, mivel "a dolgok az ő érzelme és gondolattya ellen folynak, s ő maga érzelmét szabadon meg nem mondhatja, sőt azért megfeddést is vár107