Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

tartja (H. 1970, 208).

101 Elfogadja ezt Györffy is,

102 míg Balázs János finnugor etimológiát ad az ín, ínség szavunknak, (aminek jelentőségéről alább lesz szó: lásd 6.2. és 7.4.!). Ide vehetjük még a magas társadalmi rangot jelentő csősz (eredetileg magas katonai rang) szavunkat (török óab'is), és akkor látható, hogy a honfoglalás utáni századok hierarchiája csak török elemekből állott. 2.4.6. Géza fejedelem még "türk" fejedelmi sarjnak született, és neveltetésében a türk Istemi kagán emlékezete-hagyománya szerepet játszott. Istemit a kínai források Shih-tieh-mi alakban adják meg, az orkhoni türk feliratokban iStmi vagy stmi, Bizáncban Stembis kagán. A szókezdő i- tehát egy prosztetikus magánhangzó egy mássalhangzó-torlódás előtt, amilyen torlódás szó elején török vagy altáji nyelvben nem lehet. Az egyik török birodalom-alapító neve eredetileg tehát nem török, ahogyan nem az uralkodó társáé, Bumin-é sem. Györffy és Szűcs Jenő hajlanak arra, hogy a TESz szerint ismeretlen eredetű isten szavunkat az IStemi névből lehetne levezetni, feltehetően egy szóvégi m > n hangváltozással (vö. MNyT: 97!) 2.4.7. Bulcsú és Tormás 948-as követjárása Bizáncban jellegzetes "török követküldési mód". 2.4.8. Árpád népének feltételezett finnugor nyelve, valamint tényleges török lovasnomád kultúrája és szervezete között súlyos ellentmondás van. Györffy megfogalmazása szerint: egy nép, amely nevének gyökében indoeurópai, a nyelvében finnugor, művelődésében "onogur" és politikai szervezetében "türk". Régészeti anyaga a volgai bolgárhoz áll a legközelebb. Ezzel kapcsolatban megdöbbentő persze olvasni Bóna 1988—1989 körül írott véleményét, miszerint "Ma már látszik, elkerülhetetlen lesz... a honfoglaló leletek ... tipológiai és horizontálstratigráfiai vizsgálata..." Azt gondoltuk, hogy a honfoglalás kori régészeti leletek kutatása ennél már előbbre tart. 2.4.9. A honfoglaló magyar vezérek település-rendje rendkívüli mértékben hasonló volt az Arany Horda első vezéreiéhez. 2.4.10. A 10. századi társadalmunk szerkezete, intézményei, sőt étosza török jellegű volt. 2.4.11. A puszta személynévvel való helynévadás ismeretlen a szlávoknál, a németségnél, a románságnál, de ősi sajátság a magyarságnál, amelyet még az őshazából hozott magával, megvan ugyanis a törökségnél is. Nos, ez a puszta személynévvel való, törökös névadás 12 ma20