Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

tek alaposan kompromittálták (lásd 2.3.2.23. és 2.11.8.!). Majdnem biztos, hogy amikor a "scíthiai Hunniában .. .teherbe esett volna az Enodbil asszony, az Eleudnek a felesége,..." akkor az Előd nem jelenthet mást, mint az Árpádok elődjét, azaz Levédit, és így Almos és Árpád anyai ágon a Jenő törzsből ered {Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Bp. 1981, 71). 2.3.2.3. Álmos, Álmus, Álmucs(i): bár a TESz (I , 1984, s.v. álom) a magyar 'álom' szónál idézi Konsztantínosz sorait (cap. 38), mégis az a valószínű feltevés, hogy az eredetileg álmucs(i) vagy fonetikus átírású álmus név török eredetű, részben megmagyarosított alakban: Almis, ami egy török al WennV+mis képzőre megy vissza, kb. 'vétel' jelentésben (pl. 'vett gyermek' értelemben). Ifj. Horváth János szerint a védő- vagy óvó nevek csoportjába tartozik, és török név. Tudunk egy 920 körül élt Almis-Almus nevű volgai bolgár fejedelemről, és il-Almys 'birodalomszerző' jelentésben török méltóságnevek jelzőjéről. Rásonyi László értelmezése szerint Almys vagy Almis ='istentől kapott'. 2.3.2.4. Árpád: lásd 2.3.1.! 2.3.2.5. Liüntik, Levente: Árpádnak valószínűleg legidősebb fia. Németh Gyula szerint Tarkacsu másik neve lehet. Levédi és Liüntik talán ugyanabból a magyar szóból származik (lásd 2.3.2.2.!). A bizonytalan Előddel együtt ők az Árpád-családfa talán finnugorból is levezethető nevei. A TESz és az MSzFE (s.v.) mindkét névalakot közli, hangtani levezetés nélkül, ami azért különös, mert a finnugor eredet elfogadása esetén ők az uráli nyelvcsalád írásos forrásban legkorábbról rögzített adatai. 2.3.2.6. Tarhos, Tarhacsi, Tarkacsu, Tarras, Torhus: Árpád fia, a török tarkan/tarqan/tarxan méltóságnévből, és eredetileg 'nemes, kiváltságos' jelentése volt. Talán összefügg a Tarján és Tárkány személy-, törzs- és helynevekkel. A MNyTNy (I, 1991, 252) ősi eredetű [ősmagyar?] alapszóból vezeti le: tarka+-cs képző. 2.3.2.7. Üllő, Jelech, Jelég, Jelek, Hulel, Uleg, Hülek: a török ilek4.Uk méltóságnév, 'fejedelem' szóból, Èle$-nek olvasható, bár a magyar régiségben szabályosan lieu szerepel, ma Üllő. Ilig-Er egy szabír vezér neve volt, Attila fiának a neve pedig Élek/Ilek. 2.3.2.8. Jutocsa, Jutás: Árpád fia, a török yut-, sat igéből, 'nyel, édesszájú' jelentéssel. Németh szerint az Ezelech > Ezelö jelentéstani 14