Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

3.6.3. Etimológiailag azonos eredetű, de kettős átvételű, ezért jelentésbeli hasadást szenvedett szó a megye és a mesgye, mindkettő eredeti 'limes, határ' jelentéssel. A két hangalak hátterében az van, hogy a 9. század elejére a nyugati szlávoknál elterjedt a *dj > dz (z) hangváltozás, és így az ősszláv *medja alakból a cseh mez(e), a szlovákban medza lett, az óbolgárban meida, az ódélszlávban és ószlovénban medja maradt. Benkő szerint a mezsgye biztosan bolgár eredetű, a megyénél több lehetőség is van (Kniezsánál az ószlovén). A két átvétel között azonban a kölcsönzés időpontjában vagy területében és idejében is kellett lennie különbségnek (hiszen a szóalakok között csak a magyarban alakult ki szemantikai hasadás, és lehet, hogy ezt egy dialektusbeli megoszlás előzte meg). így a közszlávból vagy ószlovén dialektusból a 7—9. században lehetett az átvétel a megye esetében, az óbolgárból pedig a Tiszától keletre a 9. században a mesgye ~ mezsgye esetében (az utóbbinál Krum és Omurtag alföldi — erdélyi hódításait követően). 3.7. Népnevekkel kapcsolatos szókölcsönzések 3.7.1. A kazár előkelők a 8. század közepétől-végétől felvették a zsidó vallást. Logikus lenne, hogy Árpád népének elődei, akik a kazárokkal szinte szimbiózisban éltek, és befogadták a kabarokat, ha nem is vették fel a zsidó vallást, de ismerték azt, és így zsidó szavunk ebből a körből ered. Mivel Árpád népének soraiban nyilván voltak zsidó vallást követők is (a tágabb értelemben vett, tehát 180 körüli nemzetség közül kilenc nevének héber/zsidó, illetőleg bibliai jellegű neve van ), ki kell zárnunk azt a feltevést, hogy a zsidó fogalom és meghatározás ismeretlen volt, és nem valószínű az sem, hogy a zsidó szó átvétele csak a zs hang meghonosodása (ma szokásos keltezése leghamarabb a 10— 11. század fordulója) után, all. század elején történt volna meg. Bárczi Géza igen régi, így esetleg honfoglalás előtti, szlávból való átvételnek tartotta. Erre a feltevésre, szemben Kniezsa véleményével, kínálkozik támpont is. Vékony Gábor szerint fontos körülmény, "...hogy a magyarba ...éppen a szláv alak került, ...s nem a bolgár-török *%idü ... (hogy a kazár változatról nem is beszéljünk!). Huzamosabb kazár—magyar együttélés esetén ... azzal kellene számolnunk, hogy a magyarban feltűnjön a kazár 105