Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

szlávság már bizonyára ismerte és bőven használta a vasat, nem kevésbé a vasfegyvereket. Az óceán mellékéről érkezett három lantos férfi önkéntelenül is felidézi a szimferopoli múzeum lantos férfit ábrázoló koszobrát, és az 1984-ben a kherszoni területen feltárt férfisírt egy koboz maradványa­ival, mindkettő a 13. századból, a polovecek, azaz kunok emlékanyagá­ból (a koboz mongol, kirgiz és kalmük sajátosságokat mutat). A magyar olvasót különösen érdekelheti, hogy Alexander Borogyin az "Igor herceg" opera komponálása során Hunfalvy Páltól kapott palóc népdalokat (polovec > palóc, azaz kun), hogy zenéje ethnikailag is meg­felelő legyen. Nyilvánvaló tehát, hogy a korai avarok hódításaival együtt más, uráli és iráni nyelvű népcsoportok is bekerülhettek a Kárpát-medencé­be, onogur-bolgárokhoz (is) társulva. Tudjuk, hogy a korai avarok a maguk előtt terelt szlávokat mindenütt a hatalmi területeik perifériáin (tehát nem a Kárpát-medence központi nagy részein) telepítették le. Mindebből le lehet vonni egy olyan következtetést, hogy a szláv tengerben az avarok számára a lingua franca a szláv lett. De azt már nem, hogy egyre általánosabb lett az avar-szláv kétnyelvűség, majd az avarok politikai bukása után törvényszerűen a szláv nyelvűség került ki győztesen. Az uralkodó elit bukásának ugyanis semmi köze a szolga­nép hagyomány- és nyelvőrzéséhez. Főleg, ha tudjuk, hogy a nagy késő avar kori temetők adatai alapján a vezető (tehát feltehetően még török nyelvű) réteg az összlakosságnak csak körülbelül 10%-át tehette ki. W. Pohl egyébként nem veszi adottnak, hogy a paraszti tömegek szláv vagy avar nyelvet beszéltek, és hogy elvesztették (vagy megőrizték?) ethnikai tudatukat. Persze, "avar" nyelv sohasem létezett (a kauká­zusi avar teljesen más kérdés: ez az északkelet-kaukázusi dagesztáni nyelv avaro-andi-dido csoportjának egyik dialektusa, és semmi köze a török nyelvű hajdani avarokhoz), így avarul beszélni nem is lehetett. A magyar nyelv egyébként még inkább körül volt és van véve szlávokkal, de ebből a helyzetből sem kétnyelvűség, sem teljes asszimiláció nem következett be, az avar—szláv együttélésnél vagy egymás mellett élésnél négyszer hosszabb idő, egy évezred alatt sem. Nem mellékes tudni, hogy a magyar nyelv szláv jövevényszavai a népnyelv szintjén való átvételek, és az ún. egyszerű befolyásoló formák közé tartoznak. A magyarnak a szláv nyelvtenger közepén lévő jelenléte alapján nagyon mélyreható 79

Next

/
Thumbnails
Contents