Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)
ezer körüli lélekszámát sugallja. Mindez együtt nem áll messze a Mályusz-féle 70 ezres (törzsenként 10 ezer) honfoglaló lélekszámtól. 2.11.4. Félmilliónyi honfoglaló tételezésére a következők miatt volt szükség: ha a menekülés során megfogyatkozottak számát 400 ezerre, az itt talált népekét 200 ezerre teszi remek tanulmányában Györffy György, akkor számítható a körülbelül 200 ezer km -nyi lakott területen all. századi Magyarország lakossága 3,5—4 ezrelékes növekedési ráta mellett egymilliónyinak, és akkor tehető a 12. század végi országé a tizedjövedelmek és a dézsma alapján 1,8—2,2 millió közé. Másrészt meg kell adni a magyar nyelvű ethnikum olyan számbeli túlsúlyát, amellyel viszonylag rövid idő alatt asszimüálni tudta a társult kabarokat, valammt az itt talált késő avar, bolgár (szláv), gepida(?), szarmata, frank, esetleg fennmaradt latin, illetve a betelepülő besenyő, kun, viking, német, orosz, francia, olasz és egyéb népcsoportokat, főleg azonban a történeti kutatásunkban túlzottan nagy számúnak vélt szlávságot. Ehhez célszerű azonban egy /з-os magyar nyelvű többséget venni: 400 ezer : 200 ezer. Egyébként a Kárpát-medence őslakosságának a számára semmiféle adat nem áll rendelkezésre, csak becslések. Pedig az elszórt névanyag mutat érdekes jelenségeket. így a Pannonhalmán lévő Pánzsa nevű csermely középkori névalakja, Pannosa megőrizte illír nyelvi alakját, tehát az őslakosság túlélte a népvándorlást. Közismert az egészen régi, ősi örökség a Zala folyó nevéről és a Dunántúl északi részének más, a Dunába ömlő kisebb vizeiről. A harmincas években Kniezsa István "határozott igennel felelt" arra a kérdésre, hogy a honfoglaló magyarok találtak-e itt még avarokat, és figyelmeztetett egy-két nyugat-magyarországi kisfolyó-névre is, "amely megítélése szerint avar lehet". A Kárpát-medence 895—896-ra becsült 600 ezres lakosságszámát valósnak kell tartanunk. A kérdés csupán az itt találtak, valamint az újonnan jöttek aránya ebben a 600 ezerben. 2.11.5. Túlzó és szélsőséges véleményekkel a honfoglaláskor itt talált népek számát és mivoltát illetően is találkozunk, hiszen kevés a hiteles forrás. Ezek egy része a medence nyugati és középső részét jórészt lakatlannak sugallja. A mai Alsó-Ausztriával és Nyugat-Dunántúllal valószínűleg azonos területről írta Theotmar érsek 900 tavaszán: a Pannoniába küldött papok totam terram desolaiam viderunt, egész 47