Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

Erdőre és erdőlésre (jobbára haszonfára) vonatkozó nevek (Bányabükk, Bikal, Buzd, Buziás/Bodzás, Bükkös, Bürkös, Egerbegy, Egeres, Egres, Egri, Ezeres, Fenyőfalva, Gertenyes, Hagymás, Harasztos, Harasztkerék, Hásság, Háságy, Jegenye, Kereki, Kis-Kerék, Komlós, Kórod, Kőrispatak, Kőrös, Nyárszeg, Nyárló, Nyárszó, Nyíres, Nyírmon, Nyírsid, Nyírmező, Nyiresfalva, Szépnyír, Ormány, Sarkascser, Sármás, Sarmaság, Somkerék, Száldobos, Szederjes, Szil, Szilád, Szükerék, Tövis, Erdőfalva, Erdőd, Erdőszáda, Virágosberek, Felső-Tők, Nyüved, Vágás, Darnós, Fenyőalja). Madárvilággal kapcsolatos nevek: Csizér, Esküllő, Galambod, Héjjasfalva, Kányád, Ludas, Madaras, Madarász, Ölyves, Zarka/Szarka, Varjas/Vargyas. A földmüvelés szókincséből vett nevek: Árpás, Árpatarló, Árpásló, Szántó, Somthod (Szántód), Ekemező, Vetés, Sarló(s), Fenes, Fentős, Szalmád, Korpád, Al-Kenyér, Telegd, Telki, Telkesd, Telek, Alsó-Répce, Hagymás. Állattenyésztés: Baromlak, Bilak, Dellő (Delelő), Kővályú, Lovászi, Ménes, Oklos, Ollóság, Tyúkos, Tyúkod, Tikos. Vadászat: Belényes, Borzas, Daróc, Disznajó/Disznód, Farkastelke, Farkas, Les, Leses/Lesses, Medvés (Meggyes), Nyulas, Sólymos, Vadász, Vadverem, Vermes. Halászat: Hódos/Hodos, Rákos, Vidraszeg, Gyalmár, Vésztő, Halazy. Vízi életre, hidakra, révekre vonatkozó nevek (Csáklya, Hidas, Csolnakos, Farkasrév, Hadrév, Híd-Almás, Hidastelek, Hídvég, Rév, Talpas, Hydusd). Gyümölcsök: Almás, Almafa, Almád, Alma-Kerék, Berkenyes, Diós (Gyógy), Diómái, Gyümölcsényes (talán galagonyás), Gemilsenbukur, Körtekapu, Körtvélyes, Megyaszó, Magyaros, Magyarod, Somkút, Somkerék, Szederjes, Szilvás, Szőlős/Szőllős). Elsősorban ótörök eredetű gyümölcsnevekből alakultak településnevek, mint Diósd/Diás, Almád, Almás, Körtvélyes, Som, Somogy, Gyümölcsény. Méhészet: Méhelő, Sonkolyos. Sótermelés: Sajt, Sajttelek, Sóvárad, Sósdia/Sósd. Kőnyersanyag: Fenes, Fentős, Kovás, Kő, Kövend, Kövesd, Kőhalom, Kőtelend, Ménkő. 26