Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)
(cap. 7—8.) honfoglaló útvonala között. Aligha lehet véletlen, hogy a régi Gesta feltételezett útvonala tartalmazza a kaukázusi kitérőt, míg Anonymusnál a Volga—Káma találkozástól (tehát pontosan a protougür nyelvterületről!) vezet az út Szuzdalon át Kiev, majd Verecke felé. Egy joggal feltételezett Káma-vidéki őshazából a Kárpát-medence felé vezető 2000 km-es vándorlásnak ez a logikus — és a javasolt legrövidebb — iránya. 5.4. Az általában csak "jövevényszavakénak nevezett szókölcsönzések nagyon eltérő jellegűek lehetnek, és e nyelvi rétegek pontos megkülönböztetése igen fontos történeti — és nem pusztán nyelvészeti — kérdés, mert a hatások, keveredések, egybeolvadások jellegét mutatja meg. Bárczi Géza meghatározása szerint "Substratumnak nevezzük azokat a nyelvi elemeket, melyek egy más népre rátelepült (hódító) nép nyelvébe az illető területen ősibb, de idők folyamán elpusztult nyelvből kerültek át,... Adstratumot alkotnak az egymás mellett, tőszomszédságban vagy éppen szimbiózisban élő (társadalmilag egyenrangú) nyelvek egyikéből a másikba átvett elemek. ... Superstratumról pedig akkor beszélünk, amikor a hódító nép veszti el nyelvét, de belőle egyet-mást átvesz a leigázott nép fönnmaradt nyelve...." A Gombocz-modellben az onogur nyilvánvalóan a superstratum volt, egy Kaukázus-környéki tartózkodás során átvett alán szavak — mivel az onogur—magyar közösség elhagyta a területet —, egyszerű szókölcsönzések vagy adstratumok. Ha viszont az iráni szavak egy részét feltehetően a Kárpát-medencében a hun korszakot túlélő szarmatáktól örököltük, akkor azok szubsztrátumot jelentenek, míg a közvetlenül a kazárból (vagy kabarbői) való átvételek adsztrátumok. Végül szláv jövevényszavaink nem keleti szlávból átvett korai rétege a 895-ös honfoglalás-modell esetén szubsztrátum-réteget alkot, a honfoglalás idejére az ősmagyarba vagy akár a szlávba beolvadt avar és onogur—török pedig szupersztrátumot. Ha viszont azzal számolunk, hogy a 7. század vége óta éltek ősmagyar nyelvűek a hazában, akkor — a szlávság kárpát-medencei megjelenésének az idejétől függően — vagy szubsztrátumot, vagy szubsztrátumot és adsztrátumot jelentenek. Pontosan felismerte mind782 ezeknek a jelentőségét Vargyas Lajos! 5.5. Németh Gyula 1921-ben nagy eseménynek tartotta, hogy Gombocz megváltoztatta véleményét. Viszont 1930-ban úgy írt, hogy "Noha a törökök szervezték meg a magyarokat, s voltak török uralko131