Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

szártól. Ebben a kivételes megtiszteltetésben nem is minden indoeurópai nép részesült! 1085-ben csak a császár ajándékozott királyi címet a cseh uralkodónak, I. Boleszláv pedig 1025-ben a császár beleegyezése nélkül magamagát koronáztatta lengyel királlyá. 2.2. Ha a két tényt, azaz finnugor nyelv jövetelét a Kárpát-meden­cébe és Árpád népének a honfoglalását értelmes összhangba akarjuk hozni, kézenfekvő Györffy megállapítása: "Árpád hét mogy-er törzse magyarul beszélt..." Az egyszerű tény viszont az, hogy arra vonatko­zóan, hogy Árpád népe milyen anyanyelven beszélt, írásos források hi­ányában egyetlen korabeli vagy későbbi hiteles adat sincs! 2.3.1. Árpád maga Györffy szerint finnugor nevet viselt, amit a -d kicsinyítő képző mutat. Viszont "Más következtetések vonhatók le honfoglaló őseink nyelvi viszonyaira, ... ha az Almos, Arpád-félc ne­vekben török személynévi hátteret keresünk, mint ha ezek magyaráza­tait a magyar nyelvrendszer kereteiben helyezzük el." Hazai török névalakja *Arpa khan/khagan lehetett volna. A kérdésben Anonymus adatai nem sokat nyomnak a latban, bár többször is említi (cap. 5, 9, 14, 20, 33, 46) Árpádot, sőt egyetlenegyszer magának Árpádnak a szájába adja a szót (cap. 14; lásd 3.8.1.!). Árpád neve az ótörök eredetű, magyar 'árpa' jelentésű árpa, orpa szóból származik, annak -d kicsinyítő képzős alakja. Nem a hazai török nyelvű nemzetségek nevezték így is a fejedelmet, hanem a magyar nyelvű alattvalók láttak el magyar képzővel egy török nevet az Árpád­korban nagyon eleven -d képzővel, amely ősmagyar kori, és a 14. szá­zadra kihalt. Hasonlóan Árpád nevéhez, benne van Búzád, Borsod nevében is (az utóbbira lásd 2.8.1.!). Hiszen a törökben a névhez nem is járul becéző képző, török anyanyelvűek tehát nem becézhették Árpá­dot, különösen nem egy ősmagyar -d képzővel! Célszerű, ha a források alapján részben ismert 10. századi Árpád­családfát megvizsgáljuk a nevek etimológiája szempontjából. Ez az el­járás az ún. homogén szériák — sorozatok elemzése, amely a névtani vizsgálatokban egyedül szolgálhat ethnikai rokonság bizonyítására, hiszen "a személynevek, statisztikai értelemben, korrelációban vannak a személyi vagy családi identitással: a nyeivi-ethnikai identitást jel­zik;..." A módszert Harmattá János alkalmazta a hsiung-nu (ázsiai hun) uralkodó nemzetség, a shan-yü-k 17 tagja eredetét vizsgálva. A kínai forrásokban feljegyzett 17 nevet magába foglaló, kronológiai­12

Next

/
Thumbnails
Contents