Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

' " 752 eredeztette, bar utolsó müvében elismerte az ugor elemek túlsúlyát ), de mint őstörténész, már korábban is jóval bölcsebben foglalt állást a magyar nép, a kialakult magyar ethnikum kérdésében. Ebbeli harcait saját maga foglalta össze. Eszerint Vámbéry 1895-ben is fenntartotta Árpád honfoglalóinak tisztán török voltát (:a IX. évszázad végén beköltözött magyarok tiszta török törzshöz tartoztak:), magyar nyelven beszélők legelső érkezését 895 elé keltezte, de a már akkor benne lévő török elemek szerepét erőteljesen fenntartotta (:a magyarok mai nyelvében bőségesen meglevő finn-ugor elemeknek bizony csak korábbi időszakból kell származniok:), és hacsak nem arra gondolunk, hogy az ősmagyar nyelven beszélők zöme a korai avar korban érkezett ide, akkor tévesen ítélte meg az avar—szláv—magyar viszonyt (:az előbb említett vegyüles folyama ugorok és törökök közt, amely a magyar nép törzsökét képezi, már befejeződött, mikor a szláv elem bele keveredett : — valamint : ural-altájiak, akár hunn, akár egyéb volt a nevök, a szlávoknál előbb voltak a Kárpát-övezte hazában:). Az ősmagyarokat is bennfoglaló Vámbéry-féle ural-altáji az ugor-török háború kiegyezése, és mai szemmel akár hunok, akár avarok, akár onogurok is lehetnek az altáji része, bár ő bizonyára a hunokra és a — korai — avarokra gondolt (:Az ugoroknak Pannoniába való költözése ... török hegemónia alatt ment végbe, de nem Árpád, hanem Attila alatt, és nem a IX., hanem az V. és VI. században Krisztus után: ). Vámbéry személyét és munkásságát ma már árnyaltabban nézi a kutatás, míg Budenz József, a nagy ellenfél körül sötétebb felhők gyülekeznek. Ha valakit érdekel a kérdés története, nem árt, ha elolvassa, mit írt Hóman Bálint Robert Roesler és műve hatásáról a korabeli 758 magyar történetírásra és Hunfalvy Pálra. Hozzá kell tennünk, hogy Roesler alapvetően magyar párton állt Dácia és a dákoromán kontinuitás soviniszta-történelemhamisító értelmezése ellen. Vámbéry mellett fontos közjáték volt Nagy Géza munkássága. О a hun, szarmata, germán és avar régészeti anyag megítélésében (elsősorban népiségük régészeti elkülönítésében) nem láthatott még tisztán, de így írt: "A magyar faj régebbi itt, mint a honfoglalás. Lehetséges, hogy már az avarokkal is jöttek, de ha előbb nem is, a VII. század utolsó negyedében a magyar bevándorlás is megkezdődött. Mondáink a székelyekben keresik ennek az első rajnak az ivadékait,..." Majd később: "...az alánokkal érintkező magyar elem már az avar időszak alatt beköl124