Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

napos menekülés elegendő alap-e arra, hogy 895 egyúttal nyelvtörténeti határ is legyen az ősmagyar és az ómagyar korszak között. Helyesen vetette fel ezt a kérdést már Ligeti Lajos: a magyarság "Életmódja, műveltsége szempontjából a nagy választóvonal kétségtelenül nem a mai haza elfoglalása, hanem a kereszténység felvétele első szent királya ide­jében és a keresztény nyugati műveltséghez való csatlakozása." Györffy summázata szerint Árpád még 894 őszén, de lehet, hogy csak 895 elején érkezett meg lovassága élén a Vereckei-hágón át az Alföldre. Nem véletlen tehát, hogy a fejedelemnek és kíséretének a szállásterülete a 895-öt követő két generáció idején a Felső-Tisza síksá­gi vidékén volt. Ezt a legfontosabb rangjelző tárgyak és szimbólumok alapján szépen bizonyította Révész László. Ezzel megoldódott a "ka­bar rejtély" is: ezeket a rangos leleteket nem szükségszerű a fejedelem kabar kíséretéhez kötni, hanem egyszerűen csak a fejedelem kíséreté­hez. 25 Árpád népe először (még 895-ben) a medence keleti felét vette birtokába, majd kisebb csatározásokkal és ügyes diplomáciával a belső ellenállási központok felszámolása folyt. Pannónia bekebelezésére 899—900 folyamán került sor, ezt követte a morva és kelet-ausztriai , 26 síkságok elfoglalása. "900 nyarára a Kárpát-medence teljes egészében a magyarok kezére került; a végleges megtelepedéshez hátra volt még a szélterületek biztosítása és a jogi elismertetés." 2. Az Árpád-nemzetség fennmaradt korai nevei 2.1. Kétségen kívül áll, hogy Árpádnak személy szerint is meghatá­rozó szerepe volt a honfoglalás végrehajtásában. Őtőle eredt az a párját ritkítóan tehetséges dinasztia, amely Árpádnak még Etelközben történt pajzsra emelésétől III. Endre haláláig (1301) az ország fejedelmeit és számos fő méltóságát, majd koronás királyait adta. Konsztantínosz sze­rint "Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkia fejedelme." Az Árpádok volt az egyetlen, nem-indoeurópai fejedelmi nem, amely valaha is koronát, lándzsát és áldást kapott együtt a pápától és a csá­ií

Next

/
Thumbnails
Contents