Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Az 1830-as országgyűlés Az 1830-as év európai forradalmai a nagy reménnyel várt ország­gyűlés eredményességét is behatárolták. Csak a legfontosabbnak ítélt kérdésekkel foglalkoztak. A rendszeres munkálatok várt vitája elmaradt, noha a reformellenzék eszmerendszerének, politikai tábo­rának kialakulása már ekkoriban megkezdődött. ' Az országgyűlés szeptember 8-ra szóló összehívása, s a királyi meghívólevél érkezése az augusztus 4-i kerületi közgyűlésen vált ismertté. Még ezen a napon megtörtént az országgyűlési követvá­iasztás, illetve az utasítások kidolgozása. Somogyi Antal nádori fő­kapitány visszalépése folytán a törvényhatóság első követe Illéssy János nagykun kapitány, követtársa pedig Mihálkovits József főjegy­ző lett. ( ^Mindketten jelentős szerepet játszottak a Kerületek korabeli történetében. Illéssy János /1792. ápr. 3. - 1867Jún. 16./ ősi kisújszállási redemp­tus-nemesi családból származott. Ősei három emberöltőre visszame­nően töltötték be a nagykun kapitányi tisztet. Nagybátyja Illéssy Sándor /l768-1832/ a nepóleoni háborúk egyik legsikeresebb kato­nája volt, ki altábornagyi rangban, a bánáti határőrvidék parancsno­kaként hunyt el. Illéssy tanulmányait Debrecenben és Késmárkon végezte, s 1815-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Később a kerületi apparátus tisztviselője, kit 1828-ban József nádor javaslatára válasz­tottak nagykun kapitánnyá. Illéssy a Kerületek reformkori és kiegye­zés előtti történetének egyik legjelentősebb alakja volt, a kisszámú ­országos látókörrel rendelkező - liberális személyek legjelentősebbi­ke. Korszakunkban két alkalommal is törvényhatósága első ország­gyűlési követe volt, s V. Ferdinánd 1830-as koronázása alkalmával aranysarkantyús vitézzé is ütötték. Igen korán közeli barátságba került Kölcsey vei, s a még kevéssé ismert Kossuthtal, valamint a reformmozgalom más jelentős vezetőivel. 1848 nyarán Berény or­szággyűlési képviselőjévé választották, majd a Jászkun Kerület kor­mánybiztosa lett. A bukás után 1852-ig bujdosott, ekkor önként jelentkezett a haditörvényszéknél. Kötél általi halálra ítélték, ám ezt a császári kegyelem - nem utolsósorban családja évszázados érdeme­ire tekintettel - tíz év várfogságra és teljes vagyonelkobzásra mérsé­kelte. 1856-ban részleges uralkodói kegyelem nyomán szabadult. Később a kunszentmártoni kerületben lett országgyűlési képviselő, meghitt barátság fűzte Deák Ferenchez. Az agglegény Illéssy testvé­rei közül Erzsébet Lovassy István Bihar megyei nemeshez ment nőül. 87

Next

/
Thumbnails
Contents