Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
kerületi nemesek "üldöztetéséről" szóló országos hírek cáfolata. A rendszeres munkálatoknál gyaníthatóan a jászkun privilégiumok épségének feltétlen biztosítását írták elő a követeknek, továbbá a Kerületek saját név és pecsét alatti hivatalos levelezésének a törvénybe iktatását. A pénzügyi terhek általános csökkentése mellett feltehetően a megajánlásoknál tanúsítandó mérsékletre is felhívták a követeket. (5) A szeptember 24-én összeült országgyűlésen a királynéi koronázást az országos sérelmek több hónapon át húzódó vitája követte. A kerületi követek állásfoglalásairól nem tudunk, ám gyanítható, hogy a konzervatívabb megyékhez hasonlóan ők is a sérelmekkel kapcsolatos világos, egyértelmű országgyűlési törvény meghozatalát javasolták. ^ A Kerületek részéről a legnagyobb izgalmat azonban mindenképpen a nemesi szabadságaik "megnyomorítását" sérelmező apáti és halasi nemesek beadványai váltották ki. A közgyűlés fel is hatalmazta a követeket minden szükséges és lehetséges lépés megtételére. A jórészt az országos munkálatok újraindításával, illetve a magánosok vagyoni viszonyainak a devalvációt követő rendezésével foglalkozó királyi előadásokkal és az országos sérelmekkel kapcsolatban a november 21-i közgyűlésen adtak ki bővebb utasítást. Az ország védelme tárgyában a korábbi utasítás 3. pontját erősítették meg, s felléptek az állami adók további növelése ellen. Kérték, hogy a Kerületek, mellyek "mind az ország Nemesseinek kötelességében, mind az adózó részek Terhében ... részesülnek ..., a nagyobb terheltetéstül meg kiméltessenek,... s minden a Hazát újobban érdekelhető Tehertül menté tétessen". A törvényszékek rendezésének - az országos munkálatok körébe tartozó - tárgyában ragaszkodni kívántak a négy bírói fórumhoz /három kerületi szintű bíróság és a nádor/, még abban az esetben is, ha az "országnak egyéb jurisdictiói három fórum fennállásához ragaszkodnának". Az országos sérelmek közé sorolandónak ítélték, hogy a "Jászkun ember a vármegyében lakozó nemesekkel maga actorátussával pöröllyön", s a berényi gimnázium állami támogatásának fenntartását is fontosnak tartották. ' A pótutasítást december 21-én egy újabb követte. Ebben az állami adóterhek Kerületekre eső részének csökkentése mellett főként a kiskun nemesek ügyével foglalkoztak. Meghagyták a követeknek az országgyűlés meggyőződését az iránt, hogy a Jászkunságban nem üldözik a nemeseket, s rámutattak a két helyen beadott panaszok közötti eltérésekre is. A kerületi nemes és nemtelen lakosok közötti '
