Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
várnagyot, hajdúkat és más alkalmazottakat, kiket az összkerületi házipénztárból fizettek. A Jászkun Kerület legfőbb hatósága az összkerületi, vagy röviden csak kerületi közgyűlés /generális kongregáció/ volt, melynek tagjai az egyes közösségek főbírái és nótáriusai, valamint a választott generális és partikuláris tisztviselők voltak. Ezek valamennyien szavazati joggal rendelkeztek. A generális kongregációt csak a nádori főkapitány, annak távollétében pedig az alkapitány hívhatta egybe. Hatásköre a Jászkun Kerület életének valamennyi területére kiterjedt, a külső törvényhatóságokkal való kapcsolattartásban azonban - az önállóságot kifejező saját név és pecsét alatti levelezés jogának hiányában - sajátosan függött a főkapitánytól. Itt választották, s látták el utasítással az országgyűlési követeket. A nyilvánosan tartott ülésekre bármelyik jászkun "polgár" bemehetett, véleményt azonban nem nyilváníthatott, mivel szavazati joga ott nem volt. A közgyűlés a fontosabb ügyekben az egyes közösségek véleményeit is kikérte, ami egy viszonylag demokratikus, ám igen hosszadalmas eljárást eredményezett. A generális kongregációk közötti időszakokban, a közgyűlésnek mintegy előkészítő szerveként működött a rendszeresen összeülő, s a kerületi tisztikar tagjaiból álló úgynevezett kisebb gyűlés, melyen a nádori főkapitány vagy az alkapitány elnökölt, csakúgy mint a közgyűléseken. A kisgyűlés határozatokat is hozott, ezeket azonban utólag, jóváhagyás végett mindig a generális kongregáció elé kellett terjeszteni. Az 1840-es években már "évnegyedes" közgyűléseket említenek az országos sajtóban/ ' a kisgyűlések idejét pedig 1842-ben igyekeztek rendezni. Ekkor elhatározták, hogy kisgyűlést minden hónap első napján tartanak, ha pedig ez vasárnapra vagy ünnepnapra esik, azt a következő napra halasztják/ 5 * A generális kongregáció mellett három pénztár működött. Az állami adót a contributionális kasszában, a közigazgatás költségeit a kerületi házi pénztárban kezelték. Az insurrekcionális pénztárba fizetett összeg egy esetleges háború nyomán elrendelt nemesi felkelés terheit volt hivatva fedezni. A generális szinten a bírói jogkört a Főkapitányi Szék látta el, melynek tagjait - a már említett fiskálisokat - a főkapitány, vagy távollétében az alkapitány negyedévenként hívta össze. A partikuláris tisztikar az egyes kerületek ügyeit irányította. Ezek élén a kerületi kapitányok álltak, ezek választása - az érintett kerületi közösségek és a nádor közötti kétszeri kandidálás után -a partikuláris /külön kerületi/ gyűléseken történt. Hatáskörük a vármegyei 50
