Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

hanem sokkal inkább a vagyonos redemptus-hivatalnoki réteg és a társadalom többi csoportjai közötti szembenállás.

(33) A társadalmi ellentétek a reformkor kezdetéig ösztönös, ugyanakkor a kiváltságolt jogállapot miatt nemritkán igen összetett, ellentmondásos mozgalmak formájában jelentkeztek. A XIX. század első évtizedeinek legjelentősebb jászkun megmozdulásának tartott, 1820. július 28-31-én lezajlott "apáti zendülés" kirobbanásában például a helyi hivatalnokok önkényeskedései, a közös használatú földek haszonvételeiből való részesedés, a szegény redemptusok által elzálogosított tőkeföldek visszaszerzésének igénye, valamint a nemesi előjogoknak a jászkun privilégiumokkal szembeni érvényesítése egyaránt közrejátszott/ A következő években a mind gyakoribbá váló gyújtogatások jelezték az ellentétek meglétét/ ' Elszórt adatok ugyanakkor arra látszanak utalni, hogy a vagyonos redemptusok körében a redemptus jogokban részesülők körének további szűkítése is felmerült. 1843 őszén több kisújszállási redemptus polgár kérte beadványában a kerületi közgyűléstől, hogy a jövőben a "primaevus és Eredeti Redemptus Polgárok különböztessenek meg azon Aquisitor birtokosoktól, akik későbben... jöttek be a Kerületekbe és magoknak Földeket és Örökséget szerzettek ... és hogy azok Redemptus Polgároknak ne neveztessenek ... hivatalságra a Megyékben az igazi Redemptus Polgárok vétessenek fel".

( ) A társadalmi ellentétek éleződése oda vezetett, hogy a korszak kezdetére mind jelentősebb tömegek kívántak élni a jászkun önkormányzat által biztosított - ám korábban ki nem használt - "népképviseleti" elvekkel. Ez azonban csak újabb problémákat eredményezett. Jegyzetek 1. Az első időszak jelképes végpontjaként értelmezhető a "Nádori Statútumok" 1799-es kiadása, amely után hasonló jellegű, átfogó, törvényként elfogadott felsőbb rendelkezést már nem adtak ki. 2. A Hajdúságban is megfigyelhető hasonló jelenségre lásd: Nyakas M., 1973. 79.p. 3. Kifizettek összesen 580.900 rajnai forintot az eladatási összeg törlesztésére, valamint a földesurak részéről a Kerületekben tett különböző építkezések fejében, vállalták 1.000 lovas kiállítását és felszerelését a poroszok ellen, a nádori cenzus évenkénti pontos fizetését, nemesi felkelések esetén 1.000 lovas kiállítását, valamint az évenkénti hadiadó pontos fizetését. Kelé J., 1904.122. p. 4. Nagy L., 1878.38. p. - "Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Lapok", 1896. júl. 5. - Gyárfás I., 1883.22-24. p. 36. p. 46