Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
hoztak kiköltöztetésükre, ezt azonban nem hajtottak végre egyik esetben sem. (52) Más volt a helyzet a Nagykunságban és a Jászságban, ahol szigorúan betartották a rendeleteket, s a közösségek is felléptek a zsidó kereskedők heti vásárokon való megjelenése ellen/ 5 ' Voltak olyan kísérletek is, amelyek kereskedelmi tevékenységüket csak a helyben nem kapható termékekre kívánták korlátozni. ' Említést érdemel, hogy a Kiskunsággal szemben a Jászságban és a Nagykunságban az 1840. évi XXV. törvénycikk meghozatala után még. hosszú ideig törvényellenes módon gátolták a zsidók betelepülését; A Jászkun Kerület egyes kerületei között nem alakultak ki tartós gazdasági kapcsolatok. Agrárjellegű termékstruktúrájuk jórészt azonos volt, s hasonló jellegű cikkekben szenvedtek hiányt. A települések közötti árucsere így nem lehetett igazán jelentős, s a területi tagoltság eltérő piacorientációkat alakított ki. A Jászság kereskedelme főként Gyöngyös és Eger, a Nagykunságé Debrecen, a Kiskunságé pedig Pest és Szeged felé irányult az 1828-as összeírás szerint/ 56) A nagyszámú mezővárosban ugyan évente több országos vásárt is tartottak, de ezek közül egy sem vált valóban országos jelentőségűvé. Fényes Elek is csak a félegyházi marhavásárokat tartotta számottevőnek. ^ A jászkun települések fő kiviteli cikkei közül még ekkoriban is az élőállat /marha és juh/, valamint a gyapjú emelhető ki. Az állatokat sokszor helyben vásárolták meg a marhakereskedők, ritkábban maguk a lakosok vitték el a nagyobb vásárokba: Pestre, Fehérvárra, vagy Debrecenbe. ' A gyapjúkereskedelemben a zsidók mellett főként a cseh és morva kereskedők szerepe volt jelentős, kik részben Nyugat-Magyarországra, főként azonban az osztrák tartományokba szállították ki az összevásárolt alapanyagot/ 59 ^ 1845ben Francisco Vercellani torinói gyáros gyapjúvásárlását említik a Nagykunságban. Helyi kereskedelmi társulások alapítására a Kiskunságban figyelhetők meg kísérletek. 1842-ben Halason megalakult az Iparegyesületi Részvénytársaság, mely borkereskedelemre specializálódott/ !) Elnöke Segesváry Ferenc ügyvéd lett, ki egy évvel később - a már fentebb említett Hakker Rudolffal és másokkal - az országgyűléshez beadott jászkun "folyamodvány" egyik készítőjeként játszott jelentős szerepet. A Jászkun Kerület hitelélete 1848 előtt rendkívül fejletlen volt. A kisbirtokosoknak nemritkán a tehetősebb redemptusoktól kaptak kölcsönt, ami gyakorta földbirtokuk elvesztését eredményezte. Ugyanakkor az örökeladásokat jó másfél évtizedig is vissza lehetett perelni, ami gátolta a hiteléletet. Néha titokban zsidók is kölcsönöz31
