Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Áttekintve a Jászkun Kerület reformkori történetének főbb eseményeit, s a törvényhatóságnak a magyar országgyűléseken játszott szerepét, négy olyan időszak különíthető el, amelyek nem csupán eltérő politikai elvek képviseletében különböztek, hanem egyben a társadalmi problémák nagyságát, s megjelenésük módját, intenzitását tekintve is jelentősen eltértek egymástól. Az első szakaszként az 1825/2.7-es és az 1830-as országgyűlések időszaka különíthető el. A Kerületek fő célja ennek során - az 1790 és 1811 közötti törekvésekhez hasonlóan - a jászkun kiváltságok megőrzése, illetve lehetőségek szerinti kiszélesítése volt, s e törekvések mögött, ha sokszor ki nem mondott végcélként is, mindig ott volt a redemptus lakosok országos nemesként való elismertetése. A jászkun követek a hagyományos partikuláris szemléletmódot képviselték, s hosszú ideig az országgyűléseken zajló viták nem is nagyon igényeltek ennél többet. A későbbiekre is fontos hatású új jelenség viszont, hogy - Somogyi nádori főkapitány követi tiszttől való sorozatos visszalépései folytán - megjelent néhány olyan helyi személyiség, akik követként az elkövetkezendő évekre számottevő országgyűlési gyakorlatot szereztek, s kénytelenek voltak szembesülni egy még csak alakuló - regionális érdekek fölötti - országos szemléletmód elemeivel. A második időszak az 1832/36-os országgyűlés 1834. augusztus 28. előtti időszakában jelölhető meg. A kerületi utasítások ugyan még sok tekintetben a partikuláris szemléletből fakadó módszereket és célkitűzéseket idézték, ám a követek országgyűlési fellépései jóval túlmutatnak ezen. Ez egyértelműen íiléssy személyes érdeme, aki korábbi követi gyakorlatát az ekkor induló reformmozgalom szerniéletével és eszmerendszerével ötvözve - egy országos viszonylatban rendkívül liberális, s ugyanakkor következetes programot valósított meg, alapvetően jászkunság! belső igények, s így helyi társadalmi bázis megléte nélkül. Kísérletének bukása így tőrvényszerűnek tekinthető, az azonban mindenképpen figyelmet érdemei, hogy a Kerületek még a problémák által érintett überaus megyék legtöbbjénél is következetesebb módon álltak ki a polgári átalakulás országos eszméi mellett. íiléssy lemondatását kővetően, az országgyűlés második szakaszában, a kerületi követek már jórészt a konzervatív erőkkel szavaztak együtt. Mihálkovits látszólag a korábbi jászkun országgyűlési gyakorlathoz tér vissza, ám valójában - a nádori vélemények kötelező, követi utasításban rendéit kikérése miatt - ez sem érvényesülhetett 193