Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

az ősiségét, míg a Nagykun Kerületben 3 a fenntartás mellett, 3 pedig az eltörlésre szavazott. A közösségek részletes indoklása csak a Nagykunságban maradt fenn. (Itt Illéssy János nagykun kapitány a maga módján igyekezett befolyásolni a tanácsok véleményét, mivel a kérdés megtárgyalásá­nál annak figyelembe vételét ajánlotta, hogy az "ősiség már minde­nütt eltöröltetik, amiért a megyénkbeni fent maradhatásáról többé szó sem lehet".) Augusztus végén Karcag, Kisújszállás és Kunmada­ras az ősiség eltörlését, Kunhegyes, Túrkeve és Kunszentmárton pedig annak fenntartását kívánta. A reformer tábor viszonylagos súlyát mutatja, hogy Túrkevén 49:39, Kunhegyesen pedig 66:54 ará­nyú szoros eredménnyel végződött szavazás után határozták el az ősiség fenntartását, Kunszentmártonban pedig a "többség ellenkező véleményének" figyelembe vételét is rögzítették a határozatban. E városokban az idegenek szabad beköltözésével, valamint a redemp­tus családok birtokainak ezt követő elvesztésével magyarázták állás­foglalásukat, s arra is hivatkoztak, hogy az ősiség a hitelt általában nem gátolja. (Érdekes módon Kunszentmárton konzervatív válasza ellenére általánosságban a nemtelenek birtokképességét kész volt pártolni.) Az ősiség eltörlésére szavazó települések véleményüket jórészt azzal indokolták, hogy az "ősiség miatt fekvő javak betse kellőleg nem emelkedik, az ipar és forgalom elfőj tátott, bizonytalan lévén a szerző az általa szerzett javaknak állandó birtoka iránt". Kiemelték, hogy az eltörlés a "birtok árát múlhatatlanul emeli, nem kény­szeríttetvén ... hogy felényi áron adják el már kétannyira elis alkudott jószágaikat". A kisújszállásiak emellett javasolták még a szabad vég­rendelkezés törvénybe iktatását, mindkét nembeli gyermekek egyen­lő örökösödését, a folyamatban lévő birtokeladások 1 év, s az "örö­keladások" megsemmisítésére indított perek 3 év alatti lefolytatását, továbbá minden "magyarul beszélő Keresztyén polgárnak" a szabad birtokszerzés jogát azzal a megkötéssel, hogy a "Közösségek a gya­nús és erkölcstelen Embereket a vételtől és a lakástól" eltilthassák/ ' A szeptember 4-i kerületi közgyűlés az ősiség kérdésében végül mégsem határozott, mivel a Kiskun Kerület közösségei véleménye­ikkel adósak maradtak. Némi vita után kimondták, hogy a javaslato­kat újra kérjék be, mind a 25 településről. Ekkor került tárgyalás alá az a kisújszállási redemptusok és tisztviselők által írt folyamod­vány is, amiben az ősiség további fenntartását kérték. ; Az új javas­latok zömmel október és november folyamán készültek el, s így csak 168

Next

/
Thumbnails
Contents