Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
az ősiségét, míg a Nagykun Kerületben 3 a fenntartás mellett, 3 pedig az eltörlésre szavazott. A közösségek részletes indoklása csak a Nagykunságban maradt fenn. (Itt Illéssy János nagykun kapitány a maga módján igyekezett befolyásolni a tanácsok véleményét, mivel a kérdés megtárgyalásánál annak figyelembe vételét ajánlotta, hogy az "ősiség már mindenütt eltöröltetik, amiért a megyénkbeni fent maradhatásáról többé szó sem lehet".) Augusztus végén Karcag, Kisújszállás és Kunmadaras az ősiség eltörlését, Kunhegyes, Túrkeve és Kunszentmárton pedig annak fenntartását kívánta. A reformer tábor viszonylagos súlyát mutatja, hogy Túrkevén 49:39, Kunhegyesen pedig 66:54 arányú szoros eredménnyel végződött szavazás után határozták el az ősiség fenntartását, Kunszentmártonban pedig a "többség ellenkező véleményének" figyelembe vételét is rögzítették a határozatban. E városokban az idegenek szabad beköltözésével, valamint a redemptus családok birtokainak ezt követő elvesztésével magyarázták állásfoglalásukat, s arra is hivatkoztak, hogy az ősiség a hitelt általában nem gátolja. (Érdekes módon Kunszentmárton konzervatív válasza ellenére általánosságban a nemtelenek birtokképességét kész volt pártolni.) Az ősiség eltörlésére szavazó települések véleményüket jórészt azzal indokolták, hogy az "ősiség miatt fekvő javak betse kellőleg nem emelkedik, az ipar és forgalom elfőj tátott, bizonytalan lévén a szerző az általa szerzett javaknak állandó birtoka iránt". Kiemelték, hogy az eltörlés a "birtok árát múlhatatlanul emeli, nem kényszeríttetvén ... hogy felényi áron adják el már kétannyira elis alkudott jószágaikat". A kisújszállásiak emellett javasolták még a szabad végrendelkezés törvénybe iktatását, mindkét nembeli gyermekek egyenlő örökösödését, a folyamatban lévő birtokeladások 1 év, s az "örökeladások" megsemmisítésére indított perek 3 év alatti lefolytatását, továbbá minden "magyarul beszélő Keresztyén polgárnak" a szabad birtokszerzés jogát azzal a megkötéssel, hogy a "Közösségek a gyanús és erkölcstelen Embereket a vételtől és a lakástól" eltilthassák/ ' A szeptember 4-i kerületi közgyűlés az ősiség kérdésében végül mégsem határozott, mivel a Kiskun Kerület közösségei véleményeikkel adósak maradtak. Némi vita után kimondták, hogy a javaslatokat újra kérjék be, mind a 25 településről. Ekkor került tárgyalás alá az a kisújszállási redemptusok és tisztviselők által írt folyamodvány is, amiben az ősiség további fenntartását kérték. ; Az új javaslatok zömmel október és november folyamán készültek el, s így csak 168