Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

révén ismerik inkább, ki korának egyik legjelentősebb festőjeként vonult be a magyar művészet történetébe. A követi utasítások kidolgozása 20-án nem egészen Szluháék előzetes elképzeléseinek megfelelően zajlottak le. A kerületi tisztviselői kar konzervatív része az előző két év mozgalmai alapján óvakodott kikérni a közösségek véleményét, mivel - egyébként teljesen jogosan - radikális reformelképzelésektől tartott, melyek a jászkun társadalom élén álló vagyonos redemptus-tisztviselői réteg dominanciáját veszélyeztetik. A végső eredményt tekintve ugyan az előző napon kinevezett tiszti küldöttség javaslata győzött, ám az mindenkit meglepett, hogy több közösség is saját elképzelésekkel kívánt fellépni. "A 25 közösség képviselői közül sokan korszerű utasításokkal ellátott zsebekkel jelentek meg, ami által a törvényellenes szokás ... (által) magát fedező párt nem kis zavarba hozatott, félve nem is annyira a győzelem elveszítése, mint az úgynevezett alkotmányos "közvélemény" fel nem mutathatása miatt. Azonban a rendes fogások hatásukat megtették ... hol 31 tiszt együtt szavaz - ott csak nagy lehet az egyezség... Utasításul az országszerte ismeretes tárgyakra nézve azt kapták (a követek), hogy a többséggel tartsanak. Emellett a coordinate az országgyűlésen sürgettetni fog. A közösségek utasításai haszontalan a zsebbe maradtak, s velők az írott malasztok száma növekedett".

(6) A 29 pontos követi utasításban már nagy szerepet kaptak az ország gazdasági és pénzügyi problémái, a társadalmi és politikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásokat azonban rendre megkerülték. így előírták az adók csökkentését, a só árának leszállítását, az adózó nép helyzetének könnyítését, a vallási tárgyak törvények és békekötések szerinti rendezését, a harmincadvám leszállítását a katonaság kaszárnyákban tartását, a közlekedés modernizálására "országos intézet" létesítését, a balparti vasút és a Buda-Fiume vonal támogatását, a "Részek" visszacsatolását, Erdély Magyar Koronához való tartozásának kinyilvánítását, a 16 szepesi város privilégiumainak tiszteletben tartását. Kimondták Pozsony részére a diétái szállások megtérítését, a Nemzeti Bank létrehozását, a népnevelés és a nemzeti nyelv előmozdítását, a görögkeleti egyházi könyvek magyarra fordítását, Károly vár os magyar nyelv sérelmére tett lépéseinek elitélését, a nemesi felkelés fenntartását, az "Országos Pénztárnak" a kormányzat által kölcsönzött 450.000 forintnyi tartozás elengedését. 146