Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
Az országgyűlés előzményei A magyar politikai életnek az 1839/1840. évi országgyűlést követő fellendülése, Magyarország társadalmi és gazdasági átalakításának gyarapodó programjai a 40-es évek elejétől az országos törekvések és a Jászkun Kerület viszonyának több szempontú újragondolását igényelték. E folyamatot fokozatosan erősítették azok a növekvő számban jelentkező mozgalmak, melyek - viszonylagos szervezetlenségük, ösztönösségük ellenére - egyre szélesebb tömegeket mozgattak meg. A megmozdulások mögött a jászkun társadalom különböző rétegeinek a tagosítási törvény nyomán kiéleződő ellentéte, valamint az egykori önkormányzati és képviseleti rendszer privilégiumellenes átalakulása rejlett, bár a helyi tanácsok egyéb visszaélései is jelentős szerepet játszottak. A "tagosztály" bevezetésével kapcsolatos törekvésele 1 ' szinte mindenütt kiváltották az irredemptusok és az elszegényedett redemptusok ellenállását, mivel végérvényessé tette kirekesztésüket a tagosított földekből, illetve a gyakori visszaélések mindennapossá tették a kisbirtokosok megkárosítását. Bonyolították a helyzetet az 1745-ös redempciós eljárások helyi sajátosságai is. A Nagykunságban már 1841-től említenek tagosításellenes mozgalmakat/ ' A madárasi tagosítás ellen 1842-ben több száz lakos adott be tiltakozó levelet a kerületi közgyűléshez/ ' Kunhegyesen 1842-ben a két évvel előbbi tagosítás miatt kértek kerületi vizsgálatot/ ' Kisújszálláson ugyanakkor a nyilasosztás során elkövetett visszaélések miatt panaszkodtak a tanács ellen/ ' A Jászságban is voltak hasonló jellegű megmozdulások. 1844-ben Alsószentgyörgyön Kara puszta előző évi tagosítása ellen tiltakoztak. Itt már erőszakos megmozdulásokról is említést tesznek. A tudósítások szerint "némelly nyugtalan lakosok előbbi földbirtokjukhoz ragaszkodva régibb földeiket viszszafoglalták, az új birtokát mostan akaró lakosokat tulajdonukból kiverték, sőtt a józanabb, őket... intő lakosokat vasvillával, dorongokkal és felgyújtással fenyegették, s ezen felgyújtást egy lakos tanyájára hordott kerítési anyagok felperzselésével végre is hajtották, hasonló sorsot Ígérvén mindazoknak, kik újabb birtokaikat elfogadni, s ekként a tagosztályt életbe léptetni akarják. * Különösen sok probléma volt a Kiskunságban. Itt 1842-ben főképpen a fülöpszállási tagosítás váltott ki nagy indulatokat. Az ellenkezők makacssága miatt még József főherceghez is felírást kellett intézni az ügyben. Később az ellenkezők is eljuttattak a nádorhoz egy 224 aláírással ellátott folyamodványt, amiben a tagosztály bevezetése 139