Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
Az országgyűlés Az összehívott országgyűlést 1839. június 6-án V. Ferdinánd személyesen nyitotta meg. Az előterjesztett királyi előadások három tárgykört érintettek: az újoncállítást, a katonai élelmezés és beszállásolás rendszerének átalakítását, valamint a Duna szabályozását. A reformellenzék hajlandó lett volna e valóban fontos kérdések tárgyalására, ám gróf Ráday Gedeon (1806. jún. 23. -1873. máj. 20.) Pest megyei követ - 1867-től jászkun főkapitány - országgyűlésről való június 8-i kitiltása miatt mégsem ez történt. A szólásszabadság és a szabad választás jogainak az udvar részéről történő durva megsértése kiváltotta a haladó nemesség felzúdulását, s az előadások tárgyalását a sérelem orvoslásához kívánták kötni. Hosszas alsótáblai viták után e kérdésben a főrendekhez feliratot is intéztek/ ' Ebben a kiélezett helyzetben Szluha egyértelműen a királyi előadások mielőbbi tárgyalás alá vételét támogatta. A június 26-án tartott országos ülésen követi utasításának az 1791. évi XIII. törvénycikk érvényesítésével kapcsolatos - állítólagos - pontjával, s a pesti esetnek a királyi előadások sérelmi tárgyakban orvoslást igérő részleteivel indokolta állásfoglalását/ ' A viharos július 4-i ülésen átmeneti megoldást javasolt. A "szóllás törvényes szabadsága" elismerése mellett a "felségsértési és hűtlenségi perekre nézve világos törvény" hozatalát ajánlotta, az elitéltekre nézve pedig - egyedül biztos és eredményes módszerként - az uralkodó megkérését. A többség által elfogadott - a Wesselényiék és Lovassyék pereiben az ítélőszékek működését messzemenően elmarasztaló - üzenetet hibás és törvénytelen lépésnek ítélte. /A nádor a következő napon a bíróságok elleni támadások miatt átmenetileg fel is függesztette az országgyűlés üléseit. (4) / E kérdésben a Jászkun Kerület július 17-i közgyűlése is Szluhához hasonlóan foglalt állást, "...értésére esvén jelen gyülekezetnek, hogy ... a Királyi Kegyes Előadások tanácskozások alá vételét mind ekkoráig elmellőzve az érdekken Nemes Pest Vármegyei esetnek és egyébb mellékes kérdéseknek vitatkozásával foglalatoskodnak ... azon utasítás adatik... hogy azon említett Kegyes Királyi Előterjesztéseknek minél előbb országos tanácskozás alá való vételét továbbá is sürgessék"/ ) A július 28-án kelt - szabad követválasztási jogot elismerő - királyi leirat ugyan enyhített valamit a helyzeten, ám a pesti sérelem tárgyában történő felírás kérdése továbbra is napirenden maradt. A helyzeten végül az augusztus 6-i kerületi ülés komp131
