Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
Az országgyűlés meghirdetése, követi utasítások Az országgyűlés összehívásáról az első hírek 1839 áprilisában jutotak el a Jászkun Kerületbe. A kisgyűlés már 17-én elrendelte a követi utasítások kidolgozását w A június 2-re szóló királyi meghívólevél április 19-én érkezett meg, a követválasztás és a követi utasítások ügyét pedig a 29-én kezdődött közgyűlésen tárgyalták meg. A követválasztás a közel fél évszázados választási gyakorlatnak megfelelően zajlott le. Első követül ugyanis verbói Szluha Imre nádori főkapitányt "kérték fel", aki a megbízatást - főkapitányi jogkörének az országgyűlés időtartamára való fenntartásával - el is fogadta. (A kitétel jegyzőkönyvi rögzítése sejteti, hogy az új első követ bizonyos kérdésekben kész volt a közgyűlés számára nem tetsző határozatait, utasításait megszegni, s azt szükség esetén befolyásolni is kívánta főkapitányi jogköre révén.) Második követté a korábbi országgyűlésről már ismert Kálmán Sándort választották meg. ^ A követi utasítás kidolgozására kinevezett tiszti "kiküldöttség" tervezetét a kerületi közgyűlés minden változtatás nélkül fogadta el. Az így kiadott utasítás legtöbb pontja továbbra is helyi kérdéseket vetett fel. Foglalkoztak ugyan országos problémákkal is, ám a jobbágyfelszabadítás és a polgári átalakulás ügye az előző országgyűléshez képest teljesen elsikkadt. Általános feladatként határozták meg a só árának csökkentését, a harmincadvám leszállítását, a vallási kérdések törvényekhez és "Béke kötésekhez" igazítását, a hadiadó mérséklését, valamint a katonai élelmezésből fakadó sérelmek oly módon történő orvoslását, hogy "a melly termesztményeket most a magas Kintstár a Katonaság számára nyerekedő kezek által szerez meg, azokat egyenessen az adófizetőktől piaczi áron vegye be". A katonaállítással kapcsolatban az 1831. évi újonclétszám megajánlására utasították a követeket azzal a megjegyzéssel, hogy ha több kívántatna a "Katona állítás egyedül birtoktalan lakossaik számához mért irányban vettessen ki". Emellett kérték az előző években "megszaporított" nádori porták számának csökkentését, a jászkun lakosok vásári helypénz és taxa fizetése alóli felmentését az 1836. évi XXXIII. tőrvénycikk, s a tagosítás bevezetését az 1836. évi XII. törvénycikk kiterjesztése alapján. Gazdasági érdekek húzódtak meg ama törekvés mögött, amely a tervezett Duna-Tisza csatornának a Jászkun Kerületen történő keresztülvezetését kívánta, s hasonló 129
