Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Az 1832/1836. évi kiskunsági mozgalom Az országgyűlés időszakában zajlott le a Kiskun Kerület városaiban az a nagyméretű mozgalom, mely a nádori portaszámok, s az adófizető lakosokra eső terhek növekedése miatt a kerületi és a közösségi tisztikar adómentességének megszüntetése és a "terhek közös viselése" privilégiumokban foglalt elvének gyakorlati érvényesítése érdekében indult, s később további szervezkedések elindítójává vált. Az utólagos vizsgálatok szerint a szervezkedés Kunszentmiklóson kezdődött. Az itteni tanács még 1832 januárjában tanácskozásra hívta a másik három "felső" település képviselőit, ám azok akkor még nem mutattak különösebb érdeklődést az elképzelés iránt. A szentmiklósiak ekkor egyenesen Somogyi Antalhoz, a Jászkun Kerület nádori főkapitányához fordultak, ám a közgyűlés a kérés felvételét a kerületi koordináció országgyűlési vitájára halasztotta, s így a kérdés függőben maradt. 1832 novemberében a kunszentmiklósiak újra megmozdultak. Az országgyűlés összehívásának hírére küldöttségeket menesztettek az összes kiskun településhez, s a kérdés ismételt felvetését javasolták. A tervhez ekkor már minden "felső helység", valamint Halas városa is csatlakozott, míg Félegyháza, Majsa és Dorozsma elutasítóan válaszoltak. Hamarosan folyamodványt írtak a nádorhoz, s ebben a kerületi tiszti adómentesség kérdésének az országgyűlésen történő felvetését kérték. József főherceg ezt meg is ígérte. Az országgyűlésen azonban a "Publico Politicumok" - ahová ezt a kérdést is tették - nem kerültek tárgyalás alá. 1835 őszén ismeretessé vált az országgyűlés várható berekesztése, s ez a hír újabb szervezkedéseket eredményezett. November elején a szentmiklósiak a kiskun településeket gyűlésre hívták, hogy a teendőketmegtárgyalják. A tanácskozásra november 8-án Kunszentmiklóson került sor. Ezen a helyi vezetés mellett Fülöpszállás, Lacháza, Szabadszállás és Halas 2-2 fős tanácsi küldöttséggel képviseltette magát. Ekkor elhatározták, hogy József nádorhoz új "folyamodást" írnak, s azt egy küldöttség által személyesen adják majd át. A "felírás" részletesen ecsetelte a tisztikar adómentességének történetét, s az ezzel kapcsolatos sérelmeket. Utaltak az Albert herceg által adott engedelem megszerzésének körülményeire, mivel az 115