Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
tak véleményt, majd június 1-én a jobbágyok és a zsellérek boltnyitásának engedélyezését is pártolták. A többség mindkét esetben a reformelképzelések mellett nyilatkozott meg. 1835 nyarán V. Ferdinánd uralkodói címhasználata mellett a legtöbb országgyűlési vitát báró Wesselényi Miklós, valamint Balogh János barsi követ hűtlenségi pere váltotta ki. A szavazások során a követek megkísérelték összeegyeztetni az alkotmányvédelem és a királyhűség elveit, ám kevés sikerrel. A június 16-i kerületi ülésen Wesselényi ügyében a feliratszerkesztés ellen foglaltak állást, ám a többség a szólásszabadság megsértése nyomán a felírás mellett döntött. (16 ^Július 1-én Balogh János perében azt a kisebbségben maradt javaslatot támogatták, amely - átmeneti megoldásként - a nádort kívánta felkérni a közbenjárásra. ! ^ Hasonló állásfoglalásokkal végződött a július 9-i, 20-i, 30-i, valamint az augusztus 1-i és 9-i szavazás is. 18) A Jászkun Kerület közgyűlése augusztus 4-én foglalt állást a kérdésben, ám a királyi kormányzat elítélését nem merte megkockáztatni. A Békés megyei átirat nyomán hozott határozatban csak annyit írt elő a követeknek, hogy a "sérelmeknek orvoslását, egyszersmind a törvényes szóllás szabadság határa biztosítása végett egy olly törvénynek alkotását, melyben a Hűtelenség essetei világossan meg határozva legyenek... meg hagyják". ' Augusztus 31-én az úrbéri kérdésben leérkezett harmadik királyi válasz került tanácskozás alá, ami egyben az országgyűlés és a reformmunkálatok elhalasztását is tartalmazta. Mihálkovitsék ennek elfogadására szavaztak, ám a követek többsége kiállt a reformok mellett. Szeptember 1-én az országgyűlés leiratban említett bezárása került szóba. Ezt a jászkun követek - részint az előző napi sikertelenség, valamint a három évi ülésezés teljes eredménytelensége miatt - szintén nem voltak hajlandók elfogadni, s támogatták a 9 operátum elhalasztásának feltételekhez - Pesten tartandó új országgyűlés napjának kitűzése, a sérelmek kedvező orvoslása, az úrbérhez tartozó fontosabb ügyeknek még a folyamatban lévő országgyűlésen történő elintézése stb. - kötését/ ' A hónap második felében újra felvetődött a jobbágytelken élő nemesek adóztatásának ügye. Ezt a követek ismét pártolták, mivel a közös teherviselés nyomán az állami adóalap növekedését, s az egyes törvényhatóságokra eső terhek csökkenését is remélték. 23-án e korábbi határozatot erősítették meg, majd 30-án a többséggel együtt kijelentették, hogy a jobbágy109
