Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Györffy István és a magyar néprajztudomány nagykorúsodása

GYÖRFFY ISTVÁN ÉS A MAGYAR NÉPRAJZTUDOMÁNY NAGYKORÚSODÁSA 1. Különös cím...? Száz éve született az a Györffy István, aki diák korában beléphetett maga is az ekkor már több mint tíz éve megalakult Magyar Néprajzi Társaságba, amely máig is legnépesebb társadalmi szerve a magyar néprajznak, s egy évvel megalakulása után 1890-ben megindítja az Ethnographiát. Vagy nem nagykorú-e egy olyan tudomány, amely olyan neveket mutathatott fel a Társaság megalakulásáig is, mint Erdélyi János, Kriza János, Reguly Antal, Arany László, Ipolyi Arnold, Beöthy Leó, Kálmán Lajos, Herman Ottói Amelyiknek olyan sorozata van, mint az 1872-ben megindult Magyar Népköltési Gyűjtemény? S amelynek Reguly Antal és Xantus János gyűjtései jóvoltából 1872-től külön gyűjteményi tára, osztálya van a Magyar Nemzeti Múzeumban? Igen, a nagynevű elődök, neves és névtelen gyűjtők tömege lehetővé tette a Társaság megalakulását, az önálló fórum létrehozását, vannak már számon tartott eredmények, itt-ott fellángoló viták, más tudományszakokkal való kisebb ütközetek, s 1890-ben „Ethnographia, etimológia, folklore" címmel megszületik Katona Lajos európai szintű iránymutató cikke is. Mindez azonban kevés. Személyigazolvány a nagykorúsodásról. De ki merné állítani, hogy egy friss személyigazolvány bizonysága is a nagykorúságnak? Figyelnek-e a felnőttek egy tizenhat éves „nagykorú" szavaira, adnak-e véleményére? Legfeljebb egy-egy ötletük rezeg tovább, felfigyelnek, egy-egy találó megjegyzésre, jószeműnek, ígéretesnek tartva a közbeszólót. A néprajz sem volt jelen még ekkor, sőt századunk első két évtizedében sem a tudományos közgondolkodásban. Segédtudománynak tekintették, olyannak, amely hozzászól a felnőtt tudományok által felvetett kérdésekhez, megerősít egy-egy nyelvészeti, történeti, földrajzi indíttatású észrevételt, de maga kérdezni nem tud önállóan, sem önálló válaszra nem képes. A néprajzi kutatások eredményei nem épültek be igazán a történet, a nyelvészet, az irodalom és a földrajztudományokba. Segített a népballada meghatározásában a néprajz, de Arany János 7