Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Előszó (Tálas László)

ELŐSZÓ Szabó László kolléga tudományos munkásságának megítélése nem egy kötet előszavának a feladata. Nem csak a terjedelem szabta szűk lehetőség és e munkásság nagysága közti ellentmondás miatt, hanem azért, mert csupán e tudományos pálya delelőjén tartunk. Mégis elkerülhetetlen valamiféle közelítés e munkássághoz a kötet tartalma miatt, ami szintén nem egész; csupán válogatás abból a gazdag anyagból, amelyet máris magáénak mondhat. Szabó László 1963-ban végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar, történelem, néprajz szakán Gunda Béla professzor tanítványaként. Egyetemi tanulmányai befejezése után a szolnoki Damjanich János Múzeumba került legújabbkoros történész muzeológusnak. A néprajzi gyűjtemény vezetését 1965-ben vette át. Első gyűjtései — Tiszazug, Kunszentmárton — ebből az időből származnak. 1968-ban átvette a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz munkálatainak szervezését, amelynek két kötete a térképillusztrációkkal együtt megjelent (Szolnok, 1974). Ebben a földmüvelés fejezetet dolgozta ki. Kezdettől foglalkoztatta a paraszti munka, a népi társadalom, a magyar rokonsági rendszer problémaköre. Doktori disszertációja is e témakörben született: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX— XX. században (Szolnok, 1968). A társadalom néprajzi terminológia kidolgozása terén is jelentős eredményeket ért el. Több elméleti munkája született ezzel kapcsolatban (A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről, Szolnok, 1970., A társadalom néprajzi fogalmakról, Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv I. 1973. Szolnok; A magyar rokonsági rendszer, Debrecen, 1980). Részt vett a Magyar Néprajzi Lexikon munkaszervezet címszavainak kidolgozásában. Hosszabb történeti előkészítő munka után indult meg a jászdózsai monografikus gyűjtés és kutatás 1971-ben. Az eredmények a Jászdózsa > és a palócság című kötetben láttak napvilágot (Eger—Szolnok, 1973.). Jászsági kutatásai révén egyre jobban bekapcsolódott a szakmát ebben az időben erősen foglalkoztató etnikai csoport,