Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Erdei Ferenc társadalomszemlélete

együtt látta, s a jövőbe nem vágyait, de a szükséges tennivalókat vetítette, s a tennivalók módját a múlt még ható tényezőihez s a jelen valóságához igazította. Feláldozta az ideálist a reálisért, de csak az előre mutató tendenciák kibontakoztatásáért kötött kompromisszumot. Életművének éppen ez ad örökérvényűséget, s ezért tudjuk maradéktalanul ma is vállalni. Csak egy példát arra, hogy mire gondolok. A szövetkezeteket — akár mint tulajdonformát, akár mint termelési és értékesítési szervezetet — már a harmincas években a parasztság felemelése eszközének tekintette. Szobájában Magyarország eltérő fejlődésű területei térképen voltak körvonalazva, s mindenik vidékre eltérő típusú szövetkezetet, szervezési módszert dolgozott ki, hogy a hagymányokhoz, a társadalom szerkezetéhez igazodva a legkisebb anyagi, erkölcsi és emberi károsodás nélkül szerveződjenek majd a szövetkezetek. Tudjuk, a szövetkezetesítés nem így ment végbe. Erdei hiába képezte ki a földminősítőket külön tanfolyamon, s azok hiába végezték el szakszerűen a tagosítás előtti felmérést, beavatkoztak a munkába, átrajzolták a térképeket, sen> mivé tették az emberi módszereket. Erdei ezidőtt földművelésügyi miniszter. Vállalja minden kellemetlenségével együtt a kollektivizálást, módszereinek eltiprását a mégis menthetőért. Testével védelmezve a védendőt, felfogva a csapásokat. Ne gondolkozzunk azon, hogy mi lett volna, ha nem ő áll mégis ott. De tanuljunk tőle hitet és emberséget. S vegyük észre: mai mezőgazdaságunk eredményei az ő gyakorlati és tudatformáló elméleti munkásságának köszönhetik jó eredményeiket. Erdei Ferenc társadalomszemléletét paraszti származásán kívül politikusi szerepvállalása és jogi, szociológiai, közgazdasági képzettsége határozta meg. A politikusi alkat saját bevallása szerint is paraszt mivoltának felismeréséből, az ezen való változtatás társadalmi méretű szándékából fakadt. Jogi, szociológiai és közgazdasági képzettsége viszont társadalmi szemléletének lényegét adja, s egyben igen jól segíti politikusi tevékenységét. A magyar társadalom mindenkori szerkezetéi: ugyanis Szociológiai pontossággal úgy elemezte, hogy a társadalmi szerkezet lényegét a mindenkori munkaszervezettel, munkavégző képességgel mérte, azonosította. Úgy tekintette az egyes társadalmakat, mint elsősorban termelésre, munkavégzésre berendezkedett vagy ezt csupán elemeiben biztosító szerkezeteket. Amelyik társadalom alkalmatlan a termelőtevékenység korszerű megvalósítására, az negatív előjelű, azt politikailag támadni kell, s át kell alakítani. Ez a marxi-lenini gontjojat saját értelmezése, 218