Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
A paraszti olvasás és a folklór
a paraszti olvasás hangos, kollektív, szóbelivé alakuló, saját tudáshoz és világképhez hasonító, s az állandóan ismétlődő témákat előnyben részesítő jellegű; emiatt a szájhagyományozódás törvényeihez igazodik, variánsokat hoz létre, bár időnként visszatér az eredeti szöveghez. Mindez a paraszti világ kultúrájának hagyományozódáshoz való kötöttségét is mutatja. A paraszti világban az olvasás is szájhagyománnyá alakult, s az olvasott ismeretek a paraszti világ törvényeihez igazodva váltak közkinccsé, s gazdagították a paraszti kultúrát új, de mégis azonnal átértelmezett, átformált ismeretekkel. Ez pedig azt jelenti, hogy e világ határai csak lassan tágultak az olvasmányok révén. Ez a gazdagodás azonban éppen a paraszti olvasás jellege miatt több évszázados, hiszen a közösségben nem az olvasni tudók száma, hanem az olvasó egyénisége, mesemondóéhoz hasonló felkészültsége és szerepe, illetve a közösséggel való kapcsolata a lényeges. Egy faluban két-három jól olvasó ember már az egész közösséget megmozgatta, s olvasott ismereteit a hagyományok csatornáján át közölni tudta az egész közösséggel. így érthetjük meg, hogy miért alkotnak kibogozhatatlanul szerves egységet a több évezredes vagy néhány évtizedes ismeretek, illetve miért válik el élesebben a keleti és nyugati örökség parasztságunk hagyományaiban. 6. E helyen csupán az olvasás technikájáról, körülményeiről és szóbeli jellegűvé alakulásáról szóltam. Nem érintettem az ismeretek tartalmát, színvonalát, jellegét, amely nem kevésbé fontos és nagyban meghatározza azt, hogy mennyire tud beleolvadni vagy átalakítani egy-egy életterületet, szemléletmódot. Ennek vizsgálata azonban már egy újabb tanulmányt igényelne. Jegyzetek 1. LÁSZLÓ Gy., 1944.; BARTHA A., 1968.; DIENES L, 1972.; GYÖRFFY L, 1977. 2. SZERB A., 1941.; DOBOSSY L., 1963.; VOIGT V., 1972/a; Uő: 1972/b.; GECSE G., 1980. 3. HORVÁTH J., 1931.; Uő; .1935.; ZOLNAY L., 1977. 4. HORVÁTH J., 1935.; MALYUSZ E., 1971. 5. MÁLYUSZ E., 1971.; ZOLNAY L., 1977.; BÊKEFFY R., 1906.; Uő: 1910. 6. ZOLNAY L., 1977.; BÁRCZÍ G. } 1980. 7. ECKHARDT S., 1941.; SZABOLCSI В., 1958. 181
