Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
A játék fogalma és helye a társadalomnéprajzban
gedhetetlen a szituáció vizsgálatához, mert az ő kapcsolatainak segítségével deríthetők fel azok a társadalmi és kulturális vonatkozások, amelyek a szituációt kialakítják. De a játék szituációjának része maga a játékot játszó gyermekközösség konkrét összetétele is, és viszonya az egész gyermektársadalomhoz. A játszók személyének koordinátáin kívül tehát a játék során szerveződött közösség belső viszonyait is meg kell ismernünk. A gyermekközösségekkel foglalkozók sokszor megállapították már, hogy a felnőtt társadalom viszonyai alig játszanak szerepet a gyermekközösségek szerveződésében. A játékot szervezők, irányítók általában természetes képességek alapján emelkednek ki, s szerepük sem állandó, bizonyos akciókra korlátozódik. A szituáció mindenkori részeként azonban a felnőtt társadalom bizonyos, olykor torzító hatásáról sem feledkezhetünk meg. A játéknak mint tevékenységnek a másik összetevője maga az akció, amely ritmikus fázisokra osztható és határozott iránnyal, formailag pedig leírható jelleggel rendelkezik, amelyben spontán megnyilvánulások, kötött elemek (szövegek, tárgyak), kialakult és elfogadott szabályok, meghatározott funkciójú személyek vesznek részt, s mindezt valamely meghatározott térben, esetleg időszakhoz, alkalomhoz kötötten hajtják végre. Ezek pontos leírása azonban még csak a folyamat rögzítése, az akció jellemzése. Szükséges az is, hogy a kultúra egészébe beágyazva vizsgáljuk meg mindezt, felderítve azokat a mintákat, kapcsolatokat, valóságos vagy szimbolikus megnyilvánulásokat (gesztus, hang, tárgy, helyzet), amelyhez a kultúra egészén belül kapcsolódnak. A hagyományos vagy egyszeri játékakció így távlatot kap és a kulturális háttérrel összefüggésben elemezhető. Ez a konkrét formát, magát a játékot a közösséghez is köti, s térben és időben is kijelöli helyét. A szituáció fontos része a játék esetében is a tevékenykedő és az akció viszonyának felmérése, rögzítése, mert ez a játék menetének egyes mozzanatait, s cselekményben beállott fordulatot, új elemek és szereplők belépését jelöli ki, s teszi teljessé a mindenkori játékelemzést. 6. Ha a játékokat osztályozni, csoportosítani kívánjuk, akkor úgy vélem, a tevékenykedő és az akció elemeinek szétbontásával, a kialakult külső (felnőtt társadalommal és kultúrával) illetve a belső (játszó közösség és akció elemei) szituáció elemeinek rendbeállításával teremthetünk lényegi kategóriákat. (Elhangzott Játék - Szimpozion, Kecskemét, 1986) 168