Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

A játék fogalma és helye a társadalomnéprajzban

A JÁTÉK FOGALMA ÉS HELYE A TÁRSADALOMNÉPRAJZBAN (előadás) 1. A társadalomnéprajz felfogásunk szerint nem a népi (paraszti) társadalom viszonyaival, szerkezetével, jellegével, történetével foglalkozik, hanem a népi (paraszti) kultúra egészével sajátos társadalmi megközelítésben. Azaz a társadalomnéprajznak a társadalom nem tárgya, hanem szemléleti alapja. Tárgya a kultúra, amelynek a társadalom csak kisebb szelete, s egyben meghatározó közege is. Amikor társadalomnéprajzi elveinket és módszereinket immár húsz évvel ezelőtt megfogalmaztuk, a magyar néprajztudomány állapotát és tényleges viszonyait vettük figyelembe. A német néprajz örökségeként a néprajztudomány akkor, s még ma is két jól elkülöníthető részre osztotta az egységes kultúra vizsgálatát, s e két terület módszereiben, felfogásában, de intézményeiben is különbözött, különbözik egymástól. Célom az volt, hogy a magyar tudomány fejlődés sajátosságainak megfelelően a társadalomnéprajz kidolgozásával hidat verjek a folklórra vagy szellemi néprajzra, illetve etnográfiára vagy tárgyi, néprajzra elkülönülő két terület között. Ennek értelmében a kultúrát úgy határoztam meg, hogy ezt a tényleges állapotot és elérendő célt, s a kettő majdani egyesítésének tervét is a meghatározás magába foglalja, de teljes egészet alkosson. Ennek értelmében a kultúra nem más, mint az emberi tevékenység és annak minden anyagi és szellemi eredménye, amely elválaszthatatlan egységes és sajátos rendszert alkot. E kultúra meghatározásban a szellemi néprajz az emberi tevékenység szellemi, a tárgyi néprajz az emberi tevékenység tárgyi produktumaiból kiindulva közelíti meg a kultúra egészét, s vizsgálja a tevékenységhez, illetve a másik természetű produktumhoz való viszonyát. A társadalomnéprajz az emberi tevékenységből indul ki, s jut el a tevékenység anyagi és szellemi produktumaihoz. Azt kutatja, hogy a tevékenység rendszere hogyan határozza meg a szellemi és anyagi produktumok természetét és közöttük milyen viszonyrendszert teremt. A néprajz mindhárom ágá161