Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Ünnepre való készülődés a Tiszazugban

kis büszkeséggel emlegetve- — az apa vagy anya fiatalkori sikereire, jeles élményeire. A takarítás, mosás, az udvar feltakarítása az együttlakókat családilag összeforrasztotta, munka közben meg-megállva kissé elengedték magukat, s emberi oldaluk inkább megnyilatkozott, mint a feszes tempójú hétköznapokon. A családnak az ünnepre való tisztogatás egy másik összejöveteli lehetőséget is kínál. A magányosán élő, öreg szülőkhöz lányuk vagy menyük elmegy segíteni, — még más falvakból is — és elvégzi a ház meszelését, tapasztását, a mosás, szapulás nehezebb részét, rendbehozza ünnepre a házat, lakást. Kunszentmárton tanyáiról a „gyerekek" ilyenkor látogattak be a városba, s a segítségen kívül bevásároltak egyúttal mindent, ami az ünnepre szükséges volt. Az ünnep szombatjának délutánjára már az egész udvart felseperték, a szerszámok az eresz alatt, a ház hátához támasztva rendben állottak, ha hó volt, utakat vágtak benne, ha sár, akkor szalmával felszórták az ól, a budi, s az utcára vezető kijárt ösvényeket. Kora délutánra maradt az állatok megtisztítása, csutakolása, vakarával és kefével való kifényesítése. Persze másnap reggel, indulás előtt — ha bementek a tanyáról, szőlőből a városba a szülőkhöz, rokonokhoz vagy a templomba, illetve rokonlátogatóba más falvakba, — még egyszer rendbe tették őket. A nagyját azonban már szombaton elvégezték. Általában ünnep szombatján délután a már kitakarított, rendbetett lakásban lehetett pihenni és beszélgetni.-Ez volt a vasalás, a csizma- és cipőtisztítás időszaka. A kabátokat, felső ruhákat kivették a szekrényből, kikefélték, kiakasztották a gangra, ámbitusra, hogy kiszellőzzék, állott, avas szaga elmenjen,- s jobban érezzen a levendula, vagy a dohány illata. A gyermekek haját a jelesebb ünnepek előtt odahaza levágták — rendszerint a nagymamák —, a férfiak is borbélyhoz mentek szombaton délután, s ez egyben jó beszélgetési alkalom is volt. Az asszonyok odahaza — amikor a férfinép elment hazulról — hajat mostak, megfürödtek. Télen a szapuló kádat felállították a pitvarban, ha két szoba volt, az alsó szobában vagy a külön épült nyárikonyhában. Erősen befűtötték a kemencét, a pitvarba is kiengedve a meleget, itt mostak hajat és fürödtek. A legvégén a gyermekeket dugták vízbe, és jól lecsutakolták őket. Ezek a csak családi körben végzett tevékenységek, s az apró munkák beszélgetési,- rokoni érintkezési lehetőséget teremtettek, felidézték %z elmúlt ünnepek hangulatát, eseményeit, az elhaltakkal kapcsolatos tőrténeteket, s fontos hagyományozódási alkalommá váltak, a családi emlékezetet erősítették. 153