Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Kaposvári Gyöngyi: A kisújszállási földművelés szókincse

szántás, vetés, aratás, -gazdálkodás, cséplés, birtok, gazdaság, arató, részes, kötél, törek, kaparék, gazdálkodik, nyomtat, boronál. A kaszásból és marokverőböl vagy marokszedőből álló pár mint munkaszervezeti forma hosszú időn keresztül meglévő és a legutóbbi időkig állandó volt, indokolt tehát, hogy mindkét szóbanforgó helyen ismerik. A Kisújszálláson és Pacséron egyaránt előforduló szavak többsége tehát azért lelhető fel mindkét helyen, mert széleskörűen elterjedt elemei voltak nyelvünknek huzamosan, s ez biztosította további fennmaradásu­kat. Van azonban a vizsgált települések földművelésének szókincsében egy-két olyan szó, amely a nyelvújítás terméke. A henger elvonás a hengerít hangutánzó-hangfestő eredetű szócsa­ládból. 1784-ből már van róla adat, ebből következőleg feltételezhetjük, hogy még a kirajzást megelőzően bekerült a szókincsbe. A talaj szó szintén nyelvújítási alkotás: föltehetően szócsonkításos összetétel eredménye a talp és az alj szavakból. 1787-ben említik, lehetséges, hogy korábban is megvolt már, s így került az áttelepülők szókincsébe; de mivel a szó a köz­nyelvnek is része, s egész szócsalád fejlődött ki belőle, azt sem tarthatjuk kizártnak, hogy későbbi átvétel. Hasonló a helyzet a gép szóval. Agépefy német eredetű szóból vonták el, s 1807 előttről származtatják. A banda nemzetközi szó, ebben a korszakban kerülhetett nyel­vünkbe, 1787-től adatolják. Az azonos terminus technicusok közül ki kell emelni a tarlóbuktatás és a viaszérés szavakat. Mivel mindkét helyen ugyanabban az értelemben használják őket, régebbieknek kell lenniük 200 évnél. A mind Kisújszálláson, mind Pacséron meglévő szavak között akad néhány olyan is, amelyeknek csak az alakja egyezik meg, jelentésük kü­lönbözik. Az olt Pacséron azt jelenti, hogy valaki gyümölcsfát, szőlőt ne­mesít', Kisújszálláson pedig azt, hogy a búzát igyekszik megvédeni a gom­babetegségektől. A rudas Pacséron ,közvetlenül a szekér elé fogott ökör', Kisújszál­láson ,az eszköz, amelynek segítségével a szalmát a kazalra hordják'. Szárnak Pacséron a kukoricaszárat, illetve a hajtószárat, a gyep­lőszárat nevezik, Kisújszálláson a búzaszárat is. A vászon Pacséron ,kenderfonálból szőtt kelme', Kisújszálláson ezen túlmenően ,cserépkorsó'-t is jelöl. A kisújszállási és a pacséri földművelés szókincsében meglévő azo­166

Next

/
Thumbnails
Contents