Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Kaposvári Gyöngyi: A kisújszállási földművelés szókincse

szántás, vetés, aratás, -gazdálkodás, cséplés, birtok, gazdaság, arató, részes, kötél, törek, kaparék, gazdálkodik, nyomtat, boronál. A kaszásból és marokverőböl vagy marokszedőből álló pár mint munkaszervezeti forma hosszú időn keresztül meglévő és a legutóbbi időkig állandó volt, indokolt tehát, hogy mindkét szóbanforgó helyen ismerik. A Kisújszálláson és Pacséron egyaránt előforduló szavak többsége tehát azért lelhető fel mindkét helyen, mert széleskörűen elterjedt elemei voltak nyelvünknek huzamosan, s ez biztosította további fennmaradásukat. Van azonban a vizsgált települések földművelésének szókincsében egy-két olyan szó, amely a nyelvújítás terméke. A henger elvonás a hengerít hangutánzó-hangfestő eredetű szócsaládból. 1784-ből már van róla adat, ebből következőleg feltételezhetjük, hogy még a kirajzást megelőzően bekerült a szókincsbe. A talaj szó szintén nyelvújítási alkotás: föltehetően szócsonkításos összetétel eredménye a talp és az alj szavakból. 1787-ben említik, lehetséges, hogy korábban is megvolt már, s így került az áttelepülők szókincsébe; de mivel a szó a köznyelvnek is része, s egész szócsalád fejlődött ki belőle, azt sem tarthatjuk kizártnak, hogy későbbi átvétel. Hasonló a helyzet a gép szóval. Agépefy német eredetű szóból vonták el, s 1807 előttről származtatják. A banda nemzetközi szó, ebben a korszakban kerülhetett nyelvünkbe, 1787-től adatolják. Az azonos terminus technicusok közül ki kell emelni a tarlóbuktatás és a viaszérés szavakat. Mivel mindkét helyen ugyanabban az értelemben használják őket, régebbieknek kell lenniük 200 évnél. A mind Kisújszálláson, mind Pacséron meglévő szavak között akad néhány olyan is, amelyeknek csak az alakja egyezik meg, jelentésük különbözik. Az olt Pacséron azt jelenti, hogy valaki gyümölcsfát, szőlőt nemesít', Kisújszálláson pedig azt, hogy a búzát igyekszik megvédeni a gombabetegségektől. A rudas Pacséron ,közvetlenül a szekér elé fogott ökör', Kisújszálláson ,az eszköz, amelynek segítségével a szalmát a kazalra hordják'. Szárnak Pacséron a kukoricaszárat, illetve a hajtószárat, a gyeplőszárat nevezik, Kisújszálláson a búzaszárat is. A vászon Pacséron ,kenderfonálból szőtt kelme', Kisújszálláson ezen túlmenően ,cserépkorsó'-t is jelöl. A kisújszállási és a pacséri földművelés szókincsében meglévő azo166