Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Gulyás Katalin: Jászkisériek a bácskai kirajzásban

kutatás hivatott kideríteni, hogyan alkalmazhatók ezek a Kerületek lakosságára. 4. Közös kulturális gyökerek Kisér a legkevésbé „jász" települése a Jászságnak. Eredeti, török hódoltság előtti lakossága kun lehetett, s a XVIII. század elején is a Nagykunságból és a tiszántúli területekről érkeztek betelepítői. Az egyetlen jászsági település, amelynek lakói református hitre tértek, s vallásukat meg is őrizték. Az eltelt alig egy évszázad alatt még kevéssé halványodott el a közös kultúra (népszokások, nyelvjárás), s a katolizációs törekvések elleni évtizedes harcok, a személyi, rokoni kapcsolatok mind erős kötődést jelentettek a Nagykunság felé. E kapcsolatok különösen a bácskai kirajzásban kezdeményező Kunhegyessel voltak rendkívül élénkek, s az idők folyamán oda több család is átszivárgott.

4 Főképp a vallási azonosság játszhatott nagy szerepet abban, hogy a jászkiséri kivándorlók a nagykunokhoz csatlakozhattak, mivel az utóbbiak kijelentették, hogy más vallásúakkal nem kívánnak egy helyre költözni.

5 A többi tényező sem elhanyagolható azonban abból a szempontból, hogy az új lakóhelyen elősegítette az új közösség gyors kiformálódását. 5. Egyéni indítékok Az elvándorlásban közrejátszó egyéni indítékok nehezen megragadhatóak, forrásokkal alátámasztani alig lehet őket. Nagyrészt összefüggenek a felemelkedésre, földszerzésre irányuló ambíciókkal, a gyermekek boldogulásának biztosításával. Látható, hogy e kérdéskör erősen kapcsolódik a földbirtokviszonyokból eredő feszültségekhez. Emellett bizonyosan nem a maradás irányában hatottak a közvetlen rokonsággal a vagyon felosztása körüli viták, perlekedések sem, amelyeknek meglétéről a források tanúskodnak. A földhözjutás, a gazdasági előrelépés legkézenfekvőbb módja az öröklés volt, ezért számtalan konfliktus alapját jelentette, ha a felek nem tudtak megegyezni. A legérdekesebb, évekig húzódó eset Virág Mihályé volt, aki a mozgalom egyik kezdeményezőjeként, majd mint a kisériek vezetője tűnik fel a