Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Szabó Lajos: „Patsirra költözendő szeginysig" (Kisújszállásiak Bácskába települése 1786-ban)

véka (1 véka = 27 liter) alá való földet." 1777 nyarán „Kürti Mihály 30 frt-os portióját adta zálogban 156 vfrt-okban Vég Ferencnek, úgy mindazon által, hogy mig él Kürti Mihály, Vég Ferenc őrléssel, dinnye, tengeri és kenderföld szántással fogja tartani, de minden munkáját illendő bérért.' (Tehát zálogföldért pénz és munka bérért ...) Ugyancsak 1777 nyarán „Kiliter Benedek ... bizonyos szükségeitől kénytelenittetvén a Csorbái első osztálybeli portióját, melly a red. szerint 5 frt árunak computáltatik, adta örök áron Szűcs György lakosunknak és maradékainak 20 o vfrt-okban és egy lóért.' 1789 tavaszán ,,P. Szabó Mihály ... jelenti, hogy a gémes kútnál és a Szoszkonába lévő 12 1/2 frt-os szántó és kaszáló földjeit örökösen eladta Vig Andrásnak 100 vfrt-okért...' 1780 áprilisában „Molnár Gergely tett olly vallást, hogy a KisujszálMsi Terrénumon lévő szántó és kaszálló földjeit adta örök áron Pete Mihály Uramnak és maradékainak 130 vfrt-okban, ád azomban fél szalonnát, egy tehénnek nyári hasznát, egy egy nap a juhait számára megfejheti, két láncz allya bé vetett kukoricza földet. Mely örök vetemény alkalmatosságával a szomszédok is, ugy mint Balog János és Dersi Kis Mihály is megkérdeztettek, de benne nem contradicálnak, ugy Monori Mihály Ur és Kovács István, mint azon földeknek zálogositóji is hasonlóképpen admoneáltattak és ezen eladásban contradictiót nem tettek.' (Az egyik zálogbirtakos, Móaiori Mihály a lányok tanítója volt.) E forrás tipikusan példázza az elzálogsított föld visszaváltásának nehézsége miatti örök áron történő eladást és a hozzá kapcsolódó naturálékat. Nyilvánvalóan öröklés révén - az örökösök számától függően szintén érvényesült a birtok feíosztódás folyamata és viszont — kedvező házassággal — a megkapaszkodás, a tőkeföld gyarapításának a lehetősége. Ugyanígy nem kizártak a személyi jellemzők (szorgalom, kitartás, ambiciózusság vagy ennek hiánya, felelőtlenség stb.) és véletlenek (szerencse, tragédia ...) sem, amelyek egymáshoz kapcsolódóan hatottak. Mindegyikkel összefügg a harmadik fő ok: a helyi közmunkák (elsősorban gáttöitések ...) súlyának nehezebbé válása az 1770-es évektől. Saját határuk (kertek és szántók) védelmére 2453 öl hosszúságú töltést emeltek, reparáltak évről-évre, a Nagykunságot az árvíztől óvó fegyverneki Bödös-gát, a karcagi Zádor-gát védelméből szintén részesedtek erejük arányában, s ehhez jött még a Kisköre alatt lévő Mirhó foki nagy gát megtöltésének közös vállalkozása, amelyek együtt - királyi szolgálaton túli munka- és igaerejük maximális igénybevételét jelentették. Közös jellemző, hogy „életük jobb móddal lej endő folytatása"-nak 10